Sexton Sarok - Russ Hamilton 1994-es WSOP Győzelme 'Túlvilági' Segítséggel

Sok-sok évvel ezelőtt pár barátommal meglátogattam Russ Hamiltont San Diegoban egy tengerparti házban, ahol gyomorműtéte után pihent. Russ így szólt: „Tommy, most elmesélek neked egy történetet, amit eddig csak nagyon kevesen hallhattak... arról szól, hogy miért is gondolom úgy, hogy valójában nem én nyertem meg az 1994-es WSOP karkötőt. Valamiféle mennyei segítséget kaptam Édesanyámtól, aki két évvel azelőtt hunyt el. Neki köszönhetem azt a versenyt! "Sose felejtem el azt a pillanatot, a Csendes óceán partján ülve Russ lenyűgöző bizalmas történetével. A hidegrázás jött rám amikor végighallgattam, hogy a 4 napos verseny előtt és alatt milyen események történtek Russ-sal.

14 évvel a történelmi 1994-es WSOP győzelme után , múlt héten felhívtam Russ-t, hogy találkozzunk az irodájában Las Vegasban. Beleegyezett az interjúba, hogy kikérdezhessem őt azon különleges eseményekről, amit eddig csak nagyon kevesen hallhattak. Russ Hamilton győzelme a pókertörténelem egyik legrejtélyesebbike. Ezen sztori elmesélésenek legjobb módja, ha hagyjuk Russ-t, hogy visszaemlékezzen és saját szavaival meséljen:

Az édesanyám nagyon közel állt hozzám, de sajnos elveszítettem őt 2 évvel az 1994-es WSOP előtt. Mindíg mondogattam neki, hogy az egyik fő célom egy szép napon megnyerni a WSOP Main Event-et. 1994-ben a WSOP-n egyáltalán nem játszottam jól a kisebb versenyeken. Nagyon rossz szériám volt. A WSOP Main Eventet megelőző mind a 4 napon haza mentem estére és a sajátos kis rituálémat követtem: beleültem a a gyógyvízbe majd a medencébe és vissza, így próbáltam lazítani. Tehát ültem a forró vízben és az eget kémleltem amikor megláttam egy hullócsillagot. Soha azelőtt nem láttam ilyet, holott már 1985 óta Las Vegasban élek. Az pedig kilenc év és én mégsem láttam még ilyet Las Vegasban. Így szóltam :" Wow, ez nem semmi!", majd lefeküdni készültem és nem is gondolkodtam tovább a dolgon. Másnap lementem játszani a Horseshoe-ba, majd miután ismét hazaértem ugyanazon események történtek velem: forró fürdő, égkémlelés és újabb hullócsillag. „Wow, ez már egymás után két este! Mi történik velem?"

A harmadik estén hazaérvén a Horseshoeból ismét és elkezdtem a szokásos rituálémat. Felnéztem ismét az égre és szinte rögtön egy újabb hullócsillag húzott keresztül az égen, amikor a következőre gondoltam: „Mi történik itt? Ülök itt a vízben és édesanyámon és az életemen gondolkodom, „Anya, te vagy az? Adj valami jelet." Ebben a pillanatban egy újabb hullócsillag jelent meg az égen". Azok után, hogy 9 évig Las Vegasban élve egy darab hullócsillagot nem láttam és most nemhogy 3 napja minden nap, hanem még akkor is láttam egyet mikor édesanyámat kértem, hogy jelezzen nekem. Szó szerint libabőrös lettem és azon gondolkodtam, hogy kapcsolatba kíván lépni velem. A gyógyvíz nagyon forró volt, de én mégis hidegnek éreztem. Megtörölköztem, majd lefekvéshez készülődtem és megállás nélkül a történteken gondolkodtam.

Ezalatt a három nap alatt a Horseshoeba kezdtek rendbejönni a dolgaim. Harmadik lettem egy no-limit versenyen és négy még versenyben levő játékosnál chipleader voltam a közvetlen a Main Event előtti 2,500$ nevezési díjú Pot-Limit Omaha versenyen. Influenzás voltam és belementem az alkuba. Én vittem haza a legtöbb pénzt chipleaderként. Huck Seed, Lindy Chambers és An Tran volt a további sorrend. Mondtam a srácoknak, hogy nagyon beteg vagyok és nem tudok tovább ittmaradni... nem érdekel a karkötő. Alkut kötöttünk és szétosztottuk a pénzt. Mikor folytattuk tovább a verseny elhatároztam, hogy all-in megyek az első handben. Ha esetleg megnyerem akkor a következőben is, és megyek haza..kiesek és vége számomra a versenynek. Huck nyerte az első handet és a tornát is, én pedig hazamentem és nem is tértem vissza 2 napon keresztül.

Amikor visszatértem nem játszottam, hanem néztem Puggy Pearsont amint Sammy Farhával játszik. Puggy rámnézett és így szólt: „Szeretnél %-ot a versenyemből?" Omaha Hi/Lo Split 8 or better-t játszottak.

„Igen akarok, 25%-ot" – mondtam.

Puggy így szólt: „OK, ülj ide mögém és drukkolj nekem." Drukkoltam neki és néztem, hogyan játszik.

Azon az estén mikor Puggynak szurkoltam odajött hozzám egy srác és így szólt: „Szia Russ, mi a helyzet?"

Ez a srác olyan asztalokon játszott, amit tőle ezelőtt sosem láttam. Általában 75$/150$ Omaha Eight or Better-t vagy 5$/10$ Pot-Limit Omahát játszottunk. Ez a srác 3 vagy 4 hónappal ezelőtt érkezett a városba és kisebb tétes játékokat játszott, de sokszor ült mögém és szurkolt nekem amikor nagyobb tétes pot-limit játékokat játszottam. Nem tudtam, hogy hívják, de az igen, hogy aranyásó.

„Merre jártál? Hogy mennek a dolgaid?" – kérdeztem vissza.

„Nem túl jól" – válaszolt majd leült és folytatta: „ Nem túl jól megy manapság. Megtennél nekem egy szívességet?"

„Mit?" – kérdeztem

Átadott nekem egy kicsi aranyérmet, egy „1$"-os arany érmet. „Adnál nekem 100$-t és megőriznéd ezt nekem? Megpróbálok pókerezni és nyerni egy kis pénzt. Ha nyerek visszajövök és visszavásárolom az érmém."

„Mennyit ér ez az érme?" – kérdeztem

„Kb. 375$-t" –válaszolta.

„Felejtsd el a 100$t: itt van 500$. Ha szeretnéd visszakapni nálam lesz az ingzsebemben vagy a kis dobozomban. Bármikor visszakaphatod amikor visszafizeted a pénzt."

„Köszönöm szépen!" – mondta és elment játszani.
Én pedig továbbra is Puggy mögött ültem és izgultam érte, nem is igazán gondoltam a történtekre. Eléggé elszaladt az idő már este 11 volt és ugye másnap kezdődött a WSOP Main Event. Úgy terveztem, hogy kb. éjfélkor vagy 1-kor legkésőbb hazamegyek. Ekkor hirtelen visszatért a srác és így szólt: „Russ, képzeld nagyon jól ment. Leültem az 5$/10$-os játékhoz és nyertem pár 100$-t. Majd átültem egy 10$/20$-os asztalra, ahol 500$-t nyertem ezután már a 20/40-es asztalnál találtam magam és 1,500$ pluszban. Nagyon boldog vagyok, Köszönöm szépen. Igazán nagyra becsülöm a segítséged. Itt az 500$ az érméért. Sok szerencsét holnapra. A holnapi viszontlátásra!"

„Köszi. Akkor holnap!" - mondtam neki. Még további 45 percig figyeltem Puggy játékát majd közöltem vele, hogy megyek haza.

„Oké haver, holnap majd megmondom, hogy végződött a játszma." – szólt Puggy.

Aznap este nem láttam hullócsillagot, a WSOP Main Event pedig másnap reggel kezdődött.

Másnap a verseny előtt 10 perccel a tegnap esti srác odajött és így szólt: „ Figyelj Russ, itt egy ezüst dollár tedd ezt rá a zsetonjaidra. Amikor pedig italt rendelsz, borravalóként add oda a pincérnőnek. Sok szerencsét holnapra, szorítok érted!"

Nagyon babonás vagyok ezért így szóltam: „ Rendben így lesz, nagyon szépen köszönöm."

Majd a verseny során rendeltem egy ásványvizet vagy egy Diet Coke-ot, már nem is emlékszem melyiket és a pincérnőnek borravalóként odaadtam az érmét, mire felcsillant a szeme: „Wow ez egy valódi ezüst dollár....köszönöm!"

Elmosolyodtam és azt mondtam: „ Igen ez egy valódi ezüst dollár, ez fog nekem szerencséthozni, hogy odaadom neked!"

Megköszönte, majd ezek után az első napot 10,000$-al kezdtem és pontosan ugyanannyival fejeztem is be. Egyszerűen semmi jó lapom nem volt. De valahogy csak kihúztam ezt a napot. Majd a nap végén ismét hazamentem, de aznap nem láttam hullócsillagot.

Másnap reggel kezdetét vette a második nap a versenyen. Ugyanaz a srác odajött hozzám, de mostmár két ezüst dollárt adott át: „Russ tedd el ezt a két érmét és add oda őket borravalóként a pincérnek mikor italt rendelsz." Beleegyeztem és így tettem. Ugyanaz a pincérnő szolgálta fel az italom, mint egy nappal azelőtt és mikor meglátta az érméket ismét felcsillant a szeme : „Wow, ez ma már kettő ezüst dollár. Imádom őket! Köszönöm Russ!"

Leültem játszani és ha hiszitek ha nem a második nap végére már chipleader voltam mintegy 234,000$-al. 10,000$-al kezdtem a napot és 234,000$-al fejeztem be. Úgy él az emlékeimben, mintha csak tegnap történt volna, amikor John Bonetti megpróbált kiblöffölni és ennek következtében az összes zsetonja hozzám került. Mind a kettőnknek kb. 110,000$-ja volt kb. a nap felénél és 100,000$-t hívott amikor nálam volt a legjobb kéz. 9-7-em volt és a flop két treffel 8-6-5 lett. Bonetti 15,000$-nyit hívott, amit két perc gondolkodás után megadtam. A turn kör 2-es lett, Bonetti újra licitált immáron 30,000$-t, vártam egy percet és csak megadtam. A river szintén nem hozott változást és ő 60,000$-al nyitott a kasszába, visszaemeltem rá a maradék 7,000$-ját és nem tudta megadni egy 220,000-es pot-ba ugyanis végigblöffölte az összes utcát és egyáltalán nem volt semmije, kénytelen volt dobni. Valami olyasmit mondott, hogy két királya vagy valami hasonlója volt, de nem tudom elképzelni, hogy egy ekkora kasszában eldobna két királyt további 7,000$-ért.

A versenynap végén ismét hazatértem, irány a gyógyvíz, de ekkor sem láttam hullócsillagot, így elmentem aludni. Másnap a verseny harmadik napjára mentem, amikor ismét ott volt az a srác és ismét egy érmét nyomott a kezembe. Tedd a lapjaidra és tartsd ott végig. Egész nap szenvedtem, mármint úgy értem azért szenvedtem, hogy bekerüljek a final table-re. Kb. 200,000$-om volt holott a napot 234,000$-al kezdtem. A chipleadernek 1,400,000$-ja volt és én ekkor kb a 4. vagy 5. helyen állhattam. A chipleadernél ott volt a zsetonok több, mint fele, de én boldog voltam, hogy bekerültem a TV showba és a WSOP final table-ére.

A következő napon ezzel az érmével a zsebemben indultam a final-table-ön játszani. Kerestem a srácot és jött is adott egy ezüst dollárt és egy darab papirt, majd így szólt:
„Nálad van az érme?"

„Igen."

„Add vissza nekem kérlek!"

Odaadtam neki az érmét és mondta, hogy tegyem el az ezüst dollárt és adjam a pincérnek az italrendelésemkor. Miután ezzel megvagyok megnézhetem mi van a papírra írva.

Belementem a dologba. Nagyon felkeltette az érdeklődésem a dolog mert még azelőtt sosem kaptam ilyen üzenetet.
„Sok szerencsét mára!" –mondta.
„Köszi, de nem lesz egyszerű, a chipleadernek 7-szer annyi zsetonja van mint nekem."

Miközben elsétált még visszaszólt. „Képes vagy rá. Sok szerencsét!"
A játéknap elején folyton azon járt az eszem mi lehet a papírdarabkán. Gyorsan rendeltem egy ásványvizet, mert már nem tudtam tovább várni, hogy megnézzem az üzenetet. Mindent úgy csináltam, ahogyan a srác mondta: Odaadtam a pincérnőnek az ezüstdollárt és szinte azonnal ki is nyitottam a boritékot.
Soha nem fogom elfelejteni azt az üzenetet: Ha két Dámát kapsz vége a versenyednek! Libabőrös leszek mindíg ha visszagondolok erre az üzenetre. Összehajtottam a papirt és letettem majd kezdetét vette az egész napos fárasztó játék. Nagyon jól játszottam, először Robert Turner esett ki a 6. helyen, majd Al Krux az 5.-en, Vince Burgio lett a 4. és John Spadavecchia a 3. Ketten maradtunk a floridai Palm Beach Gardensből érkezett Hugh Vincent-tel a heads-upra.

Körülbelül hasonlóan álltunk, két embert is kiejtett a final table-ön, de úgy éreztem többé-kevésbé már kiismertem. Egyszercsak lenéztem a lapjaimra és két fekete Dámát láttam. Kb. 1,200,000$-om volt és nála 1,300,000$ lehetett, vagyis igen közel álltunk egymáshoz. Ez volt a final table-ön az első alkalom, hogy dáma párom volt, rögtön átfutott az agyamon az a bizonyos kis papír. Egyszerűen hihetetlen! Ez lehet a kulcs hand? Felnéztem rá – épp sajtburgert evett. Óh Istenem mi lesz itt, a flop Q-9-6 szivárvány lett, ezzel top set-et flopoltam, tehát elcheckeltem és ő is checkelt. A következő lap nem változtatott semmit. Elhatároztam, hogy 400,000$-al nyitok, ekkor rámnézett és all-in ment. Dupla lyuksora volt ezzel 8 outja, úgy játszotta meg amiről sokan azt gondolnák hogy helytelen játék, de volt valamije amivel akár ki is tolhatott volna engem a potból a top párommal megijedvén a nagy allin visszaemelésétől. Tehát mégsem volt ez olyan rossz játék. Riverre duplázódott az asztal, ezzel full-house-om lett. Ezzel szinte az összes zseton hozzám került és valóban a két Dámával lett vége a versenyemnek, ahogy az üzenet megjósolta. Kb. 100,000$-ja maradt az én 2,400,000$-om ellen. Az utolsó handben nála 8-5 nálam K-8 volt a board pedig 8-2-6-T-J-t hozott. Végre valóra vált az álmom... sikerült megnyernem a WSOP Main Event-et!!!

Minden kamera rámkoncentrált, a barátaim és a rajongóim pedig teljesen transzban voltak, lenéztem a kis papírosra amit a zsebembe tette. Mindenhol kerestem azt a srácot, de sehol sem leltem! Kb 30,000$-nyit adtam a teremfönőknek, teremfelügyelőknek, osztóknak, a biztonságiaknak és annak a titokzatos srácnak, aki mind a négy napon mellettem állt a szerencse érméivel és a hihetetlen üzenettel, amely megjósolta a verseny kulcs partiját! Elképzelhetetlen volt számomra, hogy ennek a srácnak 20,000$-nál kevesebbet adjak az 1,000,000$-os fődíjamból. Soha többet nem láttam őt, soha nem jött se gratulálni nekem vagy akárcsak kezet rázni. Azalatt a két év alatt nem tudtam túltenni magam az édesanyám elvesztésén és határozottan úgy érzem segített nekem, hogy véghezvigyem ezt a hatalmas teljesítményt. Két éven keresztül nem telt el úgy nap, hogy ne gondoltam volna rá, de most beköltözött egy kis nyugalom a lelkembe, mert tudtam, hogy ő volt az, aki segített elérni a célom. Úgy gondolom, hogy valójában nem is nyertem meg a tornát, hanem édesanyám mennyei beavatkozása miatt történt ez az egész. A titokzatos srác eltünt, ahogyan a kis cetli is az ünneplésünk alatt.


Russ irodájában ülve hallgathattam végig, ahogyan visszaemlékszik és úgy érzi, hogy egy igaz csoda történt az 1994-es WSOP győzelme során, a történet végére már kicsit összezavarodott, amint az imádott édesanyjára emlékezett. Russ Hamilton a póker egyik legnagyobb alakja. Készüljetek fel rá, hogy a történet második része is tele lesz érdekeségekkel, ahogyan az 1994-es WSOP győzelme is. A második részben elmesélek két érdekes valós történeten alapuló golf sztorit, amelyek az Augusta Golf Course-on történtek. Russ Hamilton olyan történésekről rántja le a leplet, amilyet ezen a Földön soha ezelőtt nem hallhattunk.

A taxi előállt,

Tom Sexton

• 
• 
• Email egy barátnak
• Nyomtat