A póker pszichológus, 43. fejezet: Babonák a pókerben

A babonán alapuló féligazság nem más, mint szubjektív élményből, megfigyelésből vagy valamiféle példából szerzett, bizonytalan információ. A mendemondákban felfedezni vélt bizonyítékok, tudományosan nem mérhető vagy értékelhető tények.

Vessünk egy pillantást a való világra (nem pókervilág), és keressünk egy példát a tévhitre! Egy hölgy azt állítja, hogy a csuklóján és bokáján viselt réz karkötő hatására múltak el ízületi fájdalmai. Egy doktor, vagy egy orvostani kutató szerint, nincs rá tudományos bizonyíték, hogy a réz karkötők, rézérmék vagy rézfejű kígyók gyógyírként hatnak az ízületi panaszokra. A hölgy talán gyógyulási fázisban volt már, megváltoztatta étrendjét, avagy ún. placebo-hatásról

volt szó. Azt állítani, hogy a réz karkötő segített a hölgy orvosi problémáján, egy tévhit. Hiszen nincs tudományos alapja, illetve mindenféle különböző szigorú tesztek bizonyítékaitól mentes. Mindazonáltal a hölgynek valóban elmúltak fájdalmai.

Példák, néhány hiedelmen alapuló póker-beszámolóra:

„Osztott bubi párral estem ki a versenyről, mindig vesztek bubikkal."

„A folyamatos emelés a legtöbbet-használt módszer a pókerben."

„Sosem tudom az ászpárt akkor kihasználni, amikor a legjobban kellene."

Figyeld meg, hogy ezen állításokban mindig fellelhetőek a szavak, mint: 'mindig', 'leginkább' és 'soha'. Mindannyiunk előtt ismert, hogy a játékosok ilyenkor valójában egy bad beat történetet adnak elő. Tudjuk, hogy az A-K egy meglehetősen jó kezdőlap, de… Tudjuk ezt, tudjuk azt. Noha játékunk során mi is hajlamosak vagyunk babonákkal magyarázni pár dolgot. Például a saját bad beateket vagy vereségeket, amivel egy-egy versenyről kiesünk.

Ilyenkor mondatainkban előfordulnak a 'miénk' és a 'mi' szavak. Látod, az emberek (erre utal a 'mi' szócska) külső szemmel hajlamosak objektívebben látni a dolgokat, és szubjektívebben, amikor épp velük történik ugyanaz. Amikor mi vagyunk a cselekvés 'alanya', és valami rossz történik velünk, megpróbáljuk elhárítani az objektív megközelítést. Természetesen ez visszafelé is működik. Amennyiben egy versenyen többször nyersz QTo lappal, a későbbi szakaszban hajlamos leszel újra megjátszani ezen lapokat (emlékezz Várkonyi Róberte 2002-ben).

Mi tehát a probléma? Jól tudjuk, hogy senki sem veszít állandóan osztott bubi párral, és azzal is tisztában vagyunk, hogy az ász-dáma nem rosszabb a 72o-nél, mivel az emberek nem játszanak 72-el. Az ász dámával viszont annál inkább, ebből következik, hogy ez a kéz többször veszít. Érthető tehát mennyire rossz babonákra alapozni bármilyen tudást. A pókerjátéknak vannak egyértelmű elemei – 52 kártyából áll, a lehetséges outok száma a flösshöz, oddsok a nyíltvégű sorhúzóhoz – és vannak szubjektív részei is – az ellenfelek olvasása, agresszív vagy laza játékosok, asztalkép. Ha megengeded, hogy a szubjektív dolgok befolyásolják a játék objektív elemeit, egészen egyszerűen megbízhatatlan vagy kevésbé profitáló döntéseket fogsz hozni.

Már éppen elég szubjektív ítélet van előtted egy kéz lejátszásánál. Miért vinnél át játék-elemeket, megbízható, objektív információkon alapuló területről az ingoványos, szubjektív részre? A hiedelmek semmit sem bizonyítanak. Számíthatunk-e rájuk? Persze, amikor azt olvasod le a négyes széken ülő játékosról, hogy egy szerencsés madár. De amikor megalapozott és helyes tények segítik játékodat, ne hagyd, hogy ezek a szubjektív információk átalakuljanak valamiféle póker-mitológiává.

A nagy póker játékosok minden érzéküket felhasználva hozzák meg a komoly döntéseket, és szinte sosem fordulnak varázsgömbhöz, amulettekhez vagy bármilyen mágikus, szerencsét hozó tárgyhoz segítségért. Meglehet, hogy ezt sugallja a tv, de az asztaloknál újra és újra a helyes és szilárd tények uralkodnak.

Kivéve, ha egyszínű osztott bubi párom van – ez az én szerencsehozó lapom.

Kapcsolódó Hírek

Hír Kategóriák