PokerNews Top 10: A döntő asztal leghíresebb buborékjai

Minden pókerjátékos tudja mennyire kellemetlen érzés buborékfiúnak lenni – olyan közel kerülni a díjhoz, majd több napi munka után üres kézzel távozni. Bár az alábbi tíz játékost különböző csalódás érte, egy azonban közös: egy hellyel csúsztak le a sorsdöntő, életet megváltoztató döntő asztalról. Mi lett volna, ha Phil Ivey nyeri a 2003-as WSOP főversenyét Chris Moneymaker helyett? Vagy ha Annie Duke megtartotta volna vezető pozícióját a 2000-es főversenyen, 2 asztalnyira a bejutástól? És ha Joe Sebok nem végzett volna –kétszer is- a hetedik helyen ugyanazon évben a World Poker Tourn-on? Mind viccelődnénk vele akkor? Itt egy áttekintés a pókertörténelem tíz legemlékezetesebb döntő asztalos buborékjáról.

10. Gus Hansen 10. helye a 2007-es WSOP-Europe főversenyen

Gus Hansen volt a média sztárja, a egészen a WSOP-Europe főverseny döntő asztaláig. Hansen lármázó rajongói az Empire Casino diszkójában gyűltek össze, amely át lett alakítva a tv-s asztal közvetítésére alkalmas helyiséggé. Bár Hansen a negyedik napot az élvonalban kezdte, és dominálta is az asztalát, az esti órákban fogyni kezdtek zsetonjai, és körvonalazódni látszott a tizedik hely. Az utolsó leosztást Anette Oberstad nyitotta egy 33,000-os emeléssel, amire a közismerten feszes játékos, Matthew McCullough visszaemelt 150,000-ig, és Hansen all-int ment a megmaradt 586,000-ével. Oberstad bedobta lapjait, McCullough viszont megadta a hívást -al, Hansen osztott dáma párja ellen. Egy hölgy sem érkezett a boardra Hansennek, és a döntő asztal buborékfiúja, a kaszinóból kicsoszogva a Londoni éjszakába vetette magát.

9. J.C. Tran, 7. helye a 2004-es L.A. Poker Classic-on

J.C. Tran is kivette a részét a szívtépő fájdalomból, már ami a pókerversenyeket illeti. Ha ez mindenidők legcsúnyább vereségeinek listája volna, igen komoly esélyekkel indulna az aranyért Alan Goehring mára már legendává vált egylapos-outja, ami 2006-ban történt Tran ellen az L.A. Poker Classicon. Tran rögös útja a Commerce Casio-k WPT-in 2004-re vezethető vissza, amikor buborék pozícióból esett ki a tévés döntő asztalról. Ez volt Tran élete első LAPC $10,000-os nevezési díjú főversenye (amelyre szatelliten jutott be), és amikor elérkezett a döntő asztalhoz, oroszlánként küzdött, hisz még sosem volt ennyire közel ekkora összegű nyereményhez. Végül ő lett az asztal short-stackje, és osztott kilences párral all-int ment, amit Antonio Esfandiari AQ-val megadott. Úgy tűnt Trannek sikerül dupláznia, egészen a riverig, ahol megérkezett az ász, kiütve ezzel Trant éppen a tv-s asztal előtt. Abban az évben Esfandiari megnyerte a LAPC-t és a vele járó $1,400,000-os pénznyereményt és minden elismerést, ami ezzel járt. Tran még kétszer került döntő asztalra. 2006-ban 5., 2007-ben pedig a a második lett.

8. Susie Isaacs, 10. helye az 1998-as WSOP Main Event-en

Miután Susie Isaacs két egymást követő évben (1996-97) is diadalmaskodni tudott a WSOP Ladies Event-en, majd bejutott az 1998-as WSOP főversenyére, reménykedve, hogy itt is nagyszerűen szerepel majd… ami meg is történt. A 350 játékosból Isaacs nemcsak az utolsó bennmaradt női játékos volt, hanem a legismertebb is, T.J. Cloutier, és a későbbi nyertes Scotty Nguyen mellett. Az első nap után, ahol 196 játékos közül a 188. helyen állt mindössze 4250 zsetonnal, felküzdötte magát egészen a tizedik helyig. Itt azonban a még mindig short-stackes hölgy all-int ment A-7 lapokkal, és belefutott Lee Salem oszott király-párjába. A Bebby's Bullpen néven játszó izgatott Isaacs ezzel a leosztással lett a döntő asztal buborékleánya, mégis fejét magasra tartva távozott, tudva, hogy szívét-lelkét beleadva harcolt.

7. Marcel Luske, 10. helye a 2004-es WSOP Main Event-en

A mindenki kedvence, Flying Dutchman oly közel került a WSOP főversenyének döntő asztalához, nem egyszer, hanem kétszer is, egymást követő években. Miután 2003-ban a főversenyen a 14. helyen zárt, Luske 2004-ben új erőkkel tért vissza, de sajnos csak 10. lett, lemaradva ezzel a döntő asztalról. A három kis treff lappal a flopon Dan Harrington passzolt, mire Luske all-int mondott 700,000-ig emelve a tétet. Harrington tartotta és felfordította A-J lapjait, treff ásszal. Egy más színű bubi jött a turnön, eloszlatva ezzel Luske reményeit és újabb szívszorító pillanatokat okozva számára. De annyi biztos, hogy a verseny legízlésesebben felöltözött játékosa ezúttal is Luske volt!

6. Joe Sebok, 7. helye a 2007-es WPT Bay 101 Shooting Stars-on

Joe Sebok short-stack volt, amikor már csak hét játékos maradt a 2007-es WPT Bay 101 Shooting Stars versenyen. Míg Sebok 480,000-rel rendelkezett, addig hétből öt játékos előtt több mint egy millió zseton volt. Mindössze három leosztással a hét játékos egy asztalra kerülése után Joe Sebok a flop után döntő lépésre szánta el magát. J.J. Liu, a chipleader Amir Shayesteh és Joe Sebok voltak benne a leosztásban. Shayesteh passzolt, Sebok úgyszintén, mire Liu 25,000-ig licitált. Shayesteh megadta, mire Sebok all-int ment. Ez a lépés elriasztotta Liut a játékból, de Shayesteh megadta a hívást és lapokat fordított fel. Sebok-nek vajmi kevés esélye maradt lapjaival és a turnnel el is dőlt minden és buborékfiúként távozott a versenyről – nemcsak egyszer, hanem másodszor is. Olvasd tovább…

5. Joe Sebok, 7. helye a 2007-es WPT Legends of Poker versenyen

Szegény Joe. Újra megtörtént vele. A Los Angeles-i Bicycle kaszinóban megrendezésre került 2007-es Legends of Poker versenyen, Sebok vezette a mezőnyt a verseny legtöbb szakaszában, és nagyon úgy tűnt, hogy ezúttal sikerül bekerülnie a tv által is közvetített WPT döntő asztalára. Komoly célja volt, hogy elkerülje a hat hónappal azelőtti buborék pozíciót, ami az előbb említett Bay 101 Shooting Stars versenyen történt. Mikor már csak hét játékos maradt, Sebok középső pozícióból 120,000-ig emelt, és Tom Schneider kisvak pozícióból visszakérte a tét háromszorosát. Sebők bemondta az all-int, amit Schneider A-J-vel megadott. Seboknél jóval esélyesebb osztott dáma pár volt. A flopon hatos volt a legmagasabb lap, így sok veszélyt nem jelentett Sebok számára, de ász jött a turnre. Nem történt 2-nyerő-lapos csoda, így Sebok ismét a hetedik helyen esett ki. Ezzel az újabb hetedik helyezéssel a WPT-n megkapta a „Seventhbok" becenevet, amivel barátai újra és újra viccelődnek.

4. Vanessa Rousso, 7. helye a 2006-os WPT Bajnokságon

Bár több alacsony nevezésű versenyen került döntő asztalra, Vanessa Rousso eredendően teljesen ismeretlenként indult a $25,000 WPT Championships-en 2006 áprilisában, miután eladott pár részvényt barátainak. A Duke-iskolán felnőtt 21 éves hölgy átverekedte magát az elit játékosoktól hemzsegő mezőnyön, és a negyedik helyen jutott be a döntő asztalra, 4,3 millió zsetonnal. A tíz játékosból csak hat került be a WPT adásába. Az éjszakába nyúló harc során már csak hét játékos maradt, és Rousso all-int ment maradék pénzével A-K lapokkal James Van Alstyne A-J-ja ellen. Amint feljött egy bubi a turnön, Rousso szíve majd kettéhasadt és buborékként távozott a versenyből. Bár abban az időben sok kritikus úgy vélte, hogy Rousso ezzel a peches vereséggel elszalasztotta a nagy esélyt, ez mit sem számított. Rousso azon a héten sokak figyelmét felhívta, és a PokerStars gyorsan felajánlotta neki, hogy legyen a Team PokerStars Pro csapat tagja.


3. Annie Duke, 10. helye a 2000-es WSOP főversenyen

A harmadik gyermekét váró, harmincnyolc-hetes terhes Annie Duke 500,000 zsetonnal vezette a 18 játékosból álló megmaradt mezőnyt a 2000-es WSOP főversenyén. Duke már órák óta nem kapott megjátszható lapot, és közeledett a vacsora szünet a 3. napon. A szünetet megelőző utolsó leosztásban osztott dáma párral a gombról emelt. A kisvakban Jim McManus (aki később részletezte a szóban forgó kezet a Positively Fifth Street című könyvben) ült, aki visszaemelt és több mint 100,000-es kasszát teremtett ezzel. Annak tudatában, hogy McManus egy tapasztalatlan játékos volt, Duke all-int ment, remélve, hogy McManus-szal eldobatja a lapját. Azonban ellenfele gyors megadással válaszolt, és osztott király-párt mutatott. McManus keze kitartott, és Duke-nál mindössze 130,000 zseton maradt. Annak ellenére, hogy stackjének nagy részét visszaszerezte, Duke végül a tizedik helyen végzett és $52,160-t nyert. Ha még egy helyet sikerült volna előrelépnie, ő lett volna az első nő, Barbara Enright (1995) óta, akinek sikerült bekerülnie a WSOP főverseny döntő asztalára.
(Szerk. megjegyzése: A speciális felvételi igényeknek megfelelően, a „TV finálé" 2000-ben csak az utolsó hat játékost érintette, annak ellenére, hogy a WSOP főversenyének döntő asztala kilenc főből állt.)

2. Dean Hamrick, 10. helye a 2008-as WSOP Main Event-en

Lehetetlen volt nem elképzelni milyen kellemetlen lehetett a 2008-as WSOP főversenyén ismertté vált „Novemberi Kilencek" mellett tizediknek kiesni, egy karnyújtásnyira a céltól. Ezen a döntő asztalon a buborék pozícióból kiesni nemcsak pénzbeli különbséget jelentett, hanem sokkal inkább a tv-s szereplésről való lecsúszást. Más szóval a tizediket a kilencedik helytől a különböző szponzorok és az ebből fakadó lehetőségek választották el, amelyek milliókat értek. Noha nem tudjuk pontosan meghatározni dollárban, mekkora különbséget is jelentett Dean Hamrick számára, amikor a „Novemberi Kilencek" buborékfiúja lett. A leosztás igen emlékezetes volt. Dean Hamrick -val 3,420,000-ig emelt, és Craig Marquis ezt oszott dáma párral megadta, és 70:30%-os nyerési eséllyel kezdődött a harc – amit Hamrick túlélt a riverre érkező ásszal. Pár leosztással később megismétlődött a dolog, de Hamrick ezúttal nem volt ilyen szerencsés. A következő lapok érkeztek az asztalra: , és Dean Hamrick búcsúzott a versenytől. Bár Hamrick-nek nem sikerült bekerülnie a Full Tilt Pro csapatába a kilencedik helyen végző Marquis-szal (és több játékossal a „Kilencek" közül) szemben, megkapta a tizedik helyért járó $591,869-os díjat, ami azért nem kis összeg.


1. Phil Ivey, 10. helye a 2003-as WSOP Main Event-en

Vajon miben lett volna más, ha a 2003-as WSOP főversenyének döntő asztalán Phil Ivey is játszik? Ezt a hiányt visszavezethetjük egy kritikus, mindent eldöntő leosztásra, ami buborék pozícióban történt. Chris Moneymaker -val emelt pre-flop, amit Phil Ivey -cel tartott. A flop Moneymaker lapjait drillre egészítette ki, halvány esélyeket adva Ivey-nek. Moneymaker 70,000-ig emelt, amit Ivey ismét megadott. A turnre Ivey csodalapja érkezett, egy jól palástolt full kíséretében, amit Moneymaker valóban nem érzékelt és 200,000-ig tovább emelt. Ivey all-int mondott és Moneymaker tartotta. Ivey esélyei jobbak voltak 4:1-nél is, hogy megnyerje a milliós potot, Moneymakeren egyedül az ász segített volna, vagy egy hatos illetve a dáma.

A riverre, „természetesen" ász érkezett, és Moneymaker megnyerte ezzel a kezet, és kiejtette a legveszélyesebb ellenfelét a bent maradó játékosok közül. Moneymaker továbbment és megnyerte a 2003-as főversenyt, ami után sokan elgondolkodtak azon, hogy mi történt volna, ha a riverre egy nyolcas, egy hármas, vagy egy semleges kettes érkezik? Vajon Phil Ivey nyerte volna a főversenyt? És ha igen, ez milyen különbséget jelentett volna a pókervilág számára?

• 
• 
• Email egy barátnak
• Nyomtat