Póker és kultúra: Póker és űrfelfedezés

Az elmúlt néhány hétben nagy figyelem kísérte a tényt, hogy idén nyáron ünnepelték a World Series of Poker 40. évfordulóját. Most, hogy a WSOP szünetel a Novemberi Kilencekig, egyesek figyelme egy másik 40. évfordulóra terelődött – a héten volt az Apollo 11 űrküldetés 40. évfordulója, mely során Neil Armstrong és Buzz Aldrin, Jr. asztronauták először tettek űrsétát a Holdon. És valóban, ahogy az amerikai kultúra minden más területe, a póker is a nemzet űrprogramjának részét játssza már évek óta.

Annak ellenére, hogy a sci-fi filmek néha magányos asztronautákat mutatnak be, akik kártyázva múlatják az időt, ezzel valójában trükkös helyzetbe hozzák

őket, figyelembe véve a súlytalanság állapotát, amivel meg kell küzdeniük. A kártyajáték tehát nyilvánvalóan azon néhány kikapcsolódás egyike – az olvasás, a zenehallgatás és az otthoniakkal való kommunikáció mellett -, amivel az akár hónapokat a nemzetközi űrállomáson töltő űrhajósok elüthetik az időt.

Az űrverseny eredetére visszatekintve – melyben az Egyesült Államok versengett a Szovjetunióval az űr meghódításáért és végül az első holdsétáért – a harc gyakran volt hasonlítható egy nagy, blöffökkel és visszaemelésekkel teli politikai pókerjátszmához. 1957-ben az első két Szputnyik küldetés sikere még inkább serkentette az amerikai törekvéseket. Egy időben a pasadenai Sugárhajtás Laboratórium mérnökei a küldetésüknek a „Project Deal" (Osztás Projekt) becenevet adták. Ez azért történt így, mert Jack Froehlick, a kutatás vezetője maga is pókerjátékos volt. Ahogy az űrprogram történelméről beszélt John Noble Wilforddal a New York Times egyik cikkében, "Amikor megnyernek egy nagy potot, a győztes csak ül az asztalnál és rossz poénokat sütöget, a vesztes pedig csak azt hajtogatja: 'Osztás!'"

Úgy történt, hogy a következő Hold-küldetések tervezése nem messze zajlott Las Vegas-tól, a póker és a szerencsejáték fővárosától, a sivár nevadai sivatagban. Valójában azon 12 ember közül 11-en, akik a Holdon tettek sétát, küldetésükre a nevadai kísérleti telepen készültek. Las Vegas-tól 65 mérföldnyire északra Armstrong, Aldrin és a többi jövőbeli holdséta résztvevő mind részt vettek kiképzéseken a sivatagban, amit egy nemrég, a kísérletekről szóló cikkben az űrtörténész, Peter Merlin „virtuális holdbéli tájként" mutatott be Henry Breannek. A '60-as évek közepétől 1972-ig a NASA űrhajósait a nevadai sivatagban képezte ki mintagyűjtésre és a holdjármű irányítására.

Egy másik kísérleti telep, ahol szintén rakétákat teszteltek, és melynek szintén köze van a pókerhez, az Alaszkai Egyetem Geofizikai Intézménye által működtetett Poker Flat Research Range. Ez az elnevezés Bret Harte 19. századi „The Outcasts of Poker Flat" című rövid történetére vezethető vissza, azonban a póker szerepe Amerika űrprogramjában túlmutat a földrajzon és kutatások, kutatóközpontok elnevezésén. A játék kétségkívül fontos részét képezte a repülés előtti felkészülésnek is.

A küldetések előtt gyakran követtek bizonyos babonákat, beleértve Alan Shepard – az első amerikai az űrben - kedvenc rántottájának a felszolgálását. Egy másik ismétlődő szertartás volt minden küldetés előtt az, hogy a küldetés parancsnoka egészen addig kártyázott a technikai személyzettel, amíg el nem vesztett egy leosztást. Ahogy Alan Murphy 2008-as cikkében magyarázza, "A vesztes leosztás: hagyomány és babona az űrrepülésben", a „kártyajátékot változóan jellemezték a blackjack és az ötlapos póker változataként", bár „nyilvánvalóan senki sem tudja, hogy ki kezdte ezt el." Murphy feltételezése szerint ez a Gemini küldetések idején vehette kezdetét, melyekben először szerepeltek kétfős csapatok (és így egy parancsnok is).

Az Apollo 11 visszatérését követő napokban (melyek ezen a héten voltak 40 éve) aggodalmat váltottak ki az űrhajósok által hazahozott körülbelül 25 kg tömegű holdkőzet-darabok. Egyes tudósok úgy hitték, hogy a kőzetdarabok tartalmazhatnak olyan mikrobákat, melyek árthatnak az emberi fajnak és/vagy kedvezőtlen hatással van a Föld ökoszisztémájára. Ezért kiterjedt vizsgálatokat végeztek a kőzetdarabokon, és az űrhajósokat egy időre karanténba helyezték, hogy biztosítsák, megmenekültek a káros hatásoktól.

Vajon mit csináltak az űrhajósok a bezártság alatt? Wilmot Hess, aki a NASA houstoni Emberi Irányítású Űrhajó Központjában dolgozott az Apollo küldetések alatt, elmondta a NASA Szóbeli Történelem Kutatásnál dolgozó Carol Butlernek, hogy ezek az emberek a napok során „bourbont ittak és pókereztek, aminek köszönhetően nagyon jól érezték magukat."

A Holdon való landolás a történelem elképesztő pillanata volt, és most, negyven év múlva megérdemelten kap figyelmet ismét. Mivel ez az amerikai történelem fontos részét képzi, nem meglepő azt látni, hogy a póker részét képezte annak a történetnek, hogy az USA sikeresen küldött embereket a Holdra.

Természetesen a következő hetekben a pókervilág egy másik Holdról fog beszélni – Darvin Moon-ról (Moon = Hold), arról az emberről, aki chipleaderként kezd novemberben, a World Series of Poker főversenyének döntő asztalán. Moon nyolc ellenfelének elsődleges küldetése pedig az lesz, hogy lecsippentsen zsetonjaiból, ahogy azt anno a sok holdkőzettel tették.

Kapcsolódó Hírek

Hír Kategóriák