2009 WSOP: speciális riport a főverseny 5. versenynapjáról - avagy a kezdet vége, a vég kezdete

A 2009-es World Series of Poker főversenyének ötödik napja előtt már biztos nyereménynek örülhet az összes még versenyben lévő 407 játékos. Lényegében most következik a világ legnagyobb póker show-jának a második része, hiszen a mostani időszak és verseny kezdeti szakasza között éles kontraszt van.

A főversenyen először tűnik az Amazon Terem igazán tágasnak. A plusz asztalokat a hatalmas bálterem mindkét légteréből eltűntették így az asztalok között 15-20 láb távolság is van, ellentétben a WSOP korai szakaszára jellemző 3-4 láb távolsággal, amikor is a folyosókon az összeütközések elkerülhetetlenek voltak.

Az asztalok szellősebbé tétele fontos és valódi célt szolgált: a főverseny kései szakaszán egyre nagyobb számmal képviselteti magát a személyzet és a média a versenyzők számához képest. Amikor elhangzik a megszűnni nem akaró „All-in és egy megadás" mondat, akkor egyre többen özönlenek az adott asztalhoz, hogy láthassák, hogy éppen melyik sztár esik ki a versenyből…, vagy nyer meg egy kulcsfontosságú leosztást. A média ilyenkor olyannak tűnhet, mint egy dögevő, aki a legyőzött csontjait szeretné megszerezni, de a póker néha nagyon brutális tud lenni.

Az idén az ötödik napon hatalmas kiesési spirálnak lehettünk szemtanúi, hiszen a mezőnynek közel a negyede távozott az első két órás vakszinten. A szóbeszédek szerint a nap végén a játékban maradók számát 175-re becsülik, amely azt jelentené, hogy az ötödik versenynap, a negyedikhez hasonlóan szintén rövid lesz. Jól ismert sztárok és ismeretlen játékosok távoztak egymás után. A korai kiesők között szerepelt Jeff Kimber, Can Hua, Thor Hansen, Sorel Mizzi, David Levi, Remy Biechel, Sander Lylloff és Burt Boutin. Boutin kiesése a legfájóbb, hiszen ász párral tette középre az összes zsetonját, de lapjai egy király pár ellen nem tudtak kitartani, miután már a flopon megjelent a harmadik király.

Míg máshol a versenynap korai szakaszában a túlélésért és a sikerért küzdöttek. Ludovic Lacay a második helyen kezdte a napot és folytatva hihetetlenül agresszív játékát, három játékost is kiejtett az asztaláról az első 90 percben. Azonban az extra zsetonokkal sem tudta megelőzni, Matt Affleck-et, az előző éjszaka chipleaderét, aki még több zsetonra tett szert. Tom „Donkeys Bomber" Schneider volt az egyik olyan játékos, aki a korai szakaszban igen csak lendületbe jött, míg, a három még játékban lévő világbajnok - Joe Hachem, Dan Harrington és Peter Eastgate – a lehetőséget keresték, hogy akcióba léphessenek. Harrington még azt sem tudta a főverseny előtt, hogy elindulhat-e, hiszen krónikus és fájdalmas nyakfájdalmak gyötörték a verseny előtt, de egy nyakrögzítővel minden megoldódott és az ötödik nap folyamán már garantált nyereménynek örülhet. Máshol pedig Joe Sebok folytatott ádáz küzdelmet a lapokkal, majd a magasba emelte a kezét és elordította magát. „Megnyertem egy potot! Mindössze egy plusz egy órát és 15 percet kellett várnom rá!" Azonban ezzel a pottal is mindössze 370,000-en zárt, amellyel az egyre apadó mezőnyben a sereghajtók között maradt.

A kivárás és a szelektálás ideje jött most el. A főverseny buborékjának kipukkanása talán a legizgalmasabb és legszórakoztatóbb része az egész versenynek. Innentől kezdve az izgalom némileg csökken, de az utolsó néhány asztal kihirdetésével ismét emelkedni kezd majd és az idei Novemberi Kilencek kihirdetésével csúcsosodik ki.

Jelenleg egyenként távoznak a szomorú játékosok, pedig már a verseny késői szakaszában vagyunk. A kiesések üteme le is lassult, ezért nem lehet pontosan tudni, hogy hány vakszinten folytatódik még a játék, mire a kitűzött célt elérjük a WSOP-n. Ezért kövesd továbbra is figyelemmel a PokerNews élő közvetítését, hogy a legfrissebb információk birtokába juthass!

• 
• 
• Email egy barátnak
• Nyomtat