A pókerversenyek robbanásszerű növekedése világszerte pozitív vagy negatív hatással van a pókerre?

Úgy tűnik, hogy mostanában néhány havonta új pókerverseny robban be a köztudatba. Néhány évvel ezelőtt volt a WSOP Circuit, a WPT és a szárnyait próbálgató PokerStars EPT. Miközben ennyi pókerverseny rengeteg lehetőséget teremt, és szinte bármikor és bárhol talál az ember magának megfelelő eseményt, a versenyek száma vajon hogyan befolyásolja magát a játékot? Segíti vagy hátráltatja? Egy vagy két versenysorozat jobban szolgálná a pókert, mint a jelenlegi állapot?

Matthew Parvis a minőséget a mennyiség elé helyezi

Hiszem azt, hogy a póker azért olyan sikeres manapság, mert szinte bárki talál olyan versenyt, amely anyagilag megfelelő a számára. Melyik másik televízió által is

közvetített játékban vagy sportban nyerhet szinte bármilyen játékos egy trófeát? Míg ez csodálatos dolog és szükség is van rá, én személy szerint jobban örülnék egy vagy kettő magas-szintű versenynek, amelyet mondjuk Major League-nek keresztelnénk el, míg a kisebb versenyeket meghagynánk a „show'-nak.

Hol vannak a szupersztárok?

Ennyi rendezvénnyel a föld körül az egyes versenyek névsorában egyre kevesebb nagy nevet találunk. A világ szereti látni azt, ahogyan egy amatőr egy rakat pénzt nyer, de most már látni szeretnénk olyan nagy neveket is győzni, mint Phil Ivey, Daniel Negreanu és igen ,mint b>Phil Hellmuth. Ennyi amatőrrel és ismeretlen profival a mezőnyben a döntő asztalok nagyon gyakran semmilyen karakterrel és személyiséggel nem rendelkeznek.

A nyereményalap zsugorodása

Mostanában sok szó esett arról, hogy valószínűleg a gazdasági világválság következtében a nyereményalapok zsugorodnak. Bár ez egy helyes megállapítás azért azon érdemes elgondolkodni, hogy az idei WSOP-n miért döntött jó néhány verseny rekordot? Ha a WSOP főversenyének 1D napján nem tanácsoltak volna el jó néhány játékost, akkor a mezőny mérete a 2008-as esztendővel összevetve nagyobb lett volna és a póker történelmének második legnagyobb főversenye lett volna. Vagy nézzük meg a PokerStars EPT nagydöntőjét, amely az összes előzetes elvárást felülmúlta mind a masszív mezőnyt, mind a nyereményalapot figyelembe véve. Azonban az év többi szakaszában egymás után kerül megrendezésre, a WPT Legends of Poker főversenye és a PokerStars APPT Makaó főversenye. Ilyenkor természetesen a mezőny mérete csökkeni fog. Össze kell gyűjteni ezeket a rosszfiúkat egy versenyen és máris hatalmas nyereményalap gyűlik össze.

Egységes szabályozás

Nem lenne itt az ideje, hogy a versenyszabályok, a struktúrák és a kifizetési struktúrák összhangba kerüljenek? Ennyi verseny között a játékosok lehet, hogy megszoknak egy struktúrát és csodálkoznak hogy egy másik versenyen mások a feltételek. Természetesen a verseny előtt mindenkinek tájékozódnia kéne, azonban egy ilyen fantasztikus kirándulás előtt könnyen köd ereszkedik a szemekre. Ha egy vagy kettő nagyobb ligánk lenne azonos szabályokkal, kifizetésekkel és struktúrával a játékosok egyre jobbak lennének, mert nem kéne amiatt aggódniuk, hogy a stratégiájuk megfelel e az összes versenyen. Ki az, aki nem nézne szívesen minél magasabb színvonalú póker játékot? Én személy szerint a legjobbakat, a legjobb játékot követném figyelemmel a legszívesebben, de ez a mostani versenyekkel lehetetlen.

Nicole Gordon abban hisz, hogy a sok verseny segíti a póker globális növekedését.

A regionális versenyek hozzájárulnak a játék globalizációjához

Ha nem is az UIGEA miatt, de talán érdemes lenne megfontolni egy jobban centralizált pókerverseny ötletét legalább az USA-ban. Az óceán másik oldalán az Asian Pacific Poker Tour, a Latin American Poker Tour és az European Poker Tour révén a játék egyre inkább globalizálódik és ez rövid és hosszútávon is egyre több játékost vonzz majd az asztalokhoz. Napjainkban az EPT a versenyek szervezőinek a példaképe. Míg a nagy nevezési díjú amerikai versenyek folyamatosan vesztenek népszerűségükből, addig az EPT egyedüliként egyre inkább csak nő. San Remoban 1178, Monte Carlóban 935 játékos vett részt a versenysorozaton. A PokerStars kiváló munkát végez a regionális pókerversenyek területén, amely tovább növeli a játék által megszólított felületet.

Több lehetőség a játékosok számára

Persze a versenyek rendszeres résztvevői sokszor nehéz döntések előtt állnak, amikor a menetrendjüket tervezik (Las Vegasban vagy Londonban töltsék az októbert?), de ez inkább kellemes probléma. Az amatőr játékosok tartják igazán mozgásban ezt az üzletet. A nemzetközi versenyek számának növekedésével az amatőr játékosok sokkal szélesebb választékból válogathatnak mind a helyszíneket, mind az időpontokat tekintve, ami nagyon fontos, mert ezek a kirándulások sokkal fontosabbak lehetnek a hobbi játékosok és a félig profik számára, mint egy egyszerű vakáció. Gondoljunk csak vissza 2004-re és 2005-re, amikor azt hallottuk, hogy valaki $11-ért jutott be a WPT-re, vagy valaki az FPP-it használta fel. Ezek a sztorik továbbra is gyakoriak olyan versenyeken, mint a LAPT, amelyre a PokerStarson keresztül folyamatosan nagyon kedvező áron be lehet jutni.

Széleskörű nevezési díjak

A világgazdaság jelenlegi állapotában nagyon sok játékos nem szívesen fizet ki egyetlen egy versenyre $10,000-t. Az olyan versenyek, mint az APPT és a LAPT, ahol alacsonyabb nevezési díjra ($2,500-$5,000) számíthat a játékos, egyre népszerűbbek, hiszen ugyanazt az élményt kínálják a számára, mint a drágább rendezvények. Néhány amerikai székhelyű kaszinó is úgy döntött végül, hogy nem erőltetik a $10,000-os nevezési díjat. Így a szeptemberi WPT $3,300 nevezési díjért lett meghirdetve. Sokkal egyszerűbb egy amatőr számára feláldozni $2,700-t, aki éppen most nyerte meg a díjcsomagot a LAPT Costa Ricára, mint azon rágódni, hogy elindul e a $10,000-os versenyen, vagy megtartja inkább a pénzt. A versenyek és a nevezési díjak sokszínűsége mindenki számára elérhető teszik ezt a játékot. És nem ez az, amit végül mindannyian akarunk?

Mi a véleményed? Tudasd velünk alant és kövess minket a Twitteren a legfrissebb pókerhírekért.

Kapcsolódó Hírek

Hír Kategóriák