Nagyon régen kerültem már tiltre, de az elkerülhetetlen bekövetkezett. A rotterdami Holland Casino-ban leültem egy 5/5-ös asztalhoz, ahol hihetetlenül lazán játszottam. Igaz ezt némileg kompenzáltam a 8-10 BB-s pre-flop emeléseimmel, hogy a legtöbb ellenfelemet korán kiszórjam a játékból. Így legtöbbször heads-up-ban maradtam velük, ahol vagy kijátszottam őket, vagy csodaflopot kaptam. Aztán, az asztalkép miatt a legjobb kezeim ellen is megadtak mindent és a lejtmenet kezdetélt vette.
Természetesen ez a szituáció mindenkivel megesett már. Ezt a kockázatot folyamatosan felvállalod, és meg kell tanulnod kezelni a kilengéseket, ha így játszol. Na ez az, amit nem tettem meg ezúttal. Még ideges sem
lettem, egyszerűen csak nem számított semmi, és ez is a tilt egy fajtája. A póker a hivatásom, ebből élek, azaz a tiltnek
nincsen helye. Ha valamin még javítanék, az a tilt kontrol, mert nagyon sok pénzbe kerül. Ezért is fájt annyira, hogy akkor, ott az asztalnál nem éppen ebben a szellemben játszottam, amely nem tett túlságosan jót az önbizalmamnak.
Az éjszaka fénypontja az volt, amikor egy nagyon barátságos figura ellen all-in mentem -gyel és nem érdemeltem meg kezdőkeze ellen a flopot. Egy teljes beülőt nyertem, de ettől nem lettem boldogabb. Ilyen leosztások megnyerése nem segítenek semmin. Sőt a parti után még inkább tiltre kerültem. Mert az ilyen játszmák megnyerése csak akkor okoznak örömöt, ha tudod, hogy profitot termelnek, és a csoda nem csak egy-egy leosztás erejéig tart.
Mitől kerül valaki tiltre? Valójában a tilt nem más, mint önsajnálat. Vááá, nézzél csak rám, mindig vesztek a jobb lappal, állandóan balszerencsém van, mindig csak bukok. Az ászok megölnek, nekem nem jön semmi. Ezen mondatok azok megjegyzések közül valók, amelyeket olyan játékosok fogalmaznak meg, akik rossz oldalról közelítik meg a pókert. Nem állítom, hogy az én felfogásom tökéletes, de általában nagyon jól kezelem a bukást és a bad beat-et. Ha az irányítás kicsúszik a kezem közül, lehet hogy ideges leszek és frusztrált, de ezt megpróbálom kizárni magából a játékomból. Valójában tilt leszek, rávágok ököllel a billentyűzetre, de ezzel nincs is semmi gond, amíg a maximális teljesítményt hozom ki magamból.
Ha ideges leszel, de a játékod ugyanolyan jó marad mint előtte, akkor nem is vagy tilten. Még ha poharakat is vágsz a falhoz, de a döntéseidet jól hozod meg, akkor sem vagy tilten. A fejed lehet, hogy azon van, de a játékod ettől nem szenved csorbát. Ezért próbálom a többi játékosnak, leginkább a kezdőknek elmagyarázni, hogy elsősorban a szerencsefaktor teszi lehetővé, hogy pénzt nyerjenek. Ha a póker mindössze tudás alapú játék lenne, akkor nem lenne pénz, amit el lehetne nyerni. Egyedül a legjobbaknak lenne esélyük, és a halak is teljesen felszívódnának végül. Ha Kasparov ellen sakkozol és húszszor kikapsz egymás után tőle, szívesen játszanál vele ismét? Nem hiszem. Valójában az a tény, hogy a hal néha nyer a 88 lapjaival a te AA kezdőkezed ellen biztosítja azt, hogy holnap is visszatér az asztalokhoz. Hány ember hiszi azt, hogy ismeri a rulett titkát? Pedig csak arról van szó, hogy elkapták a fonalat (általában az első játék alkalmával). Ez megegyezik azzal a folyamattal, amely annyi pókerjátékost bukását okozza. Mert az a tény, hogy legalább az ESÉLYÜK megvan a nyerésre, mindig visszacsábítja őket az asztalokhoz.
Tartsd tehát észben, hogy mennyire gyerekes az, mikor a bad beatjeid miatt, vagy egy balszerencsés szituáció miatt panaszkodsz. Rengeteg pénzt nyersz a kártyán és amiatt keseregsz, ami miatt elsősorban a pénzedhez hozzájuthattál? Örülj neki ha a rossz játékos a boardon all-in megy -al. Az, hogy néha eltalálja a lapját, az egyszerűen csak a variancia, semmi több. A rövid távú eredmény nem a legjobb, de a hosszú távúból fizeted ki a bérleti díjat és az új ruháidat. Semmi okod tehát, hogy siránkozz, és önsajnálatba menekülj a póker negatív aspektusai miatt. Az egyetlen dolog, amit ezzel elérhetsz, azaz, hogy az embereknek semmi kedvük nem lesz veled a pókerről beszélni, hiszen úgyis csak a panaszkodásodat hallgathatják.
Fogadd el azt a tényt, hogy a játékosok pénzt vesztegetnek el, amikor esélytelenebbként próbálkoznak. Légy tudatában annak, hogy valódi pénzért folyik a játék. Ezek nem a legfontosabb kérdések a pókerben. Küldetés teljesítve. Most kezd el azon szituációkon törni a fejed, ahol neked kellett javulnod, vagy ahol te mentél all-in a rosszabb kézzel. Nem sok ember beszéli meg ezeket a leosztásokat így: „All-in mentem, de már a flop után esélyem se maradt. Mit gondolsz erről a leosztásról?" Nem ismerlek téged, de nagyon ritkán hallom ezeket a kérdéseket, kivéve ha egy vérbeli profiról van szó.
Ha mentálisan nem vagy kellően erős hogy megértsd és elfogadd, amiről itt beszélünk, akkor sincs gond, de akkor el kell tudnod fogadni, hogy számodra a póker nem más, mint hobbi és sosem lesz több. Különben egy olyan vénember válik belőled, aki ül a kaszinóban és a személyzettel vitatkozik, hogy az ászait megverték. Senkit nem érdekel, hagyd abba a siránkozást!
Ugyanilyen voltam, mikor elkezdtem játszani. Minden és mindenki csak lemákolt és a „Hogyan adhattad ezt meg, hiszen egyértelmű volt, hogy nagy kezem van." -féle mondatok csak úgy repkedtek az asztal körül. Ha utánagondolsz, akkor egyértelmű volt, hogy hatalmas kezed volt, és a másik játékos a rosszabb lapjaival észrevette, hogy azt teljesen hibásan játszottad meg. De erről nagyon keveset beszélnek az emberek. Amikor a leosztás történeteimet, és az összes bead beatet elküldtem a haveroknak régebben, egy idő után már csak kiröhögtek, és blokkoltak az MSN-en. Kiváltképp az egyik nagyon konkrét volt, amikor egyszer elküldtem neki az egyik bad beatemet, amely $0.10/$0.25-on esett meg velem. „Tetves 10 centen játszol. Semmi közöd a pókerhez és ezért jogod sincs ezeken a jelentéktelen leosztásokkal kapcsolatban siránkoznod. A játékod célja jelenleg nem az, hogy pénzt keress, hanem, hogy tanulj és felkészülj arra az időre, amikor az asztalodnál tényleg pénzkeresés folyik majd. De még azoknál az asztaloknál sem lesz senki kíváncsi a panaszkodásodra hülye hal. Blokkoltalak, majd ha valami hasznosat akarsz ismét mondani, akkor keress." Auuu, nehéz kifejezni szavakkal, hogy ettől az embertől mennyit tanultam az évek alatt. Ez volt az a pillanat mikor rájöttem, hogy ez tényleg senkit sem érdekel. Mindenkinek törték már össze ász párját királyokkal. Ugyanezt végighallgatni mástól depresszióssá tesz.
Nehogy félre érts, ez a cikk nem azért készült el, hogy a bad beateket mesélő játékosokat arcul csapja. A cikk azért született, hogy megmutassa, hogy miért nem szeretik azokat a játékosokat, akik állandóan a bad beat-jeiket mesélik másoknak. A siránkozásból nem profitálsz semmit, és csak a pókeres körökben lévő elismerésed csökken. Ha tényleg fejlődni akarsz, akkor ezzel egyik teremben sem érsz célba. Tudnod kell, hogy ez a játék miről szól, és a dolgokat egy másik perspektívából is látnod kell. Gyönyörű dolog, ha valaki all-in megy mindössze 2 outtal. Nem akarsz te vén, zsémbes emberré válni, aki az unokáinak is azt a történetet meséli el, hogy hogyan verték meg ászait a WSOP 2011-en. Saját magadat őrjíted meg, ha ezen rágódsz, és eltérít az eredeti célodtól. Sem rajtad, sem a körülötted lévő embereken sem segít az, ha a póker negatív oldalaira fókuszálsz.
Ez az, amit elfelejtek egy pillanatra, amikor a kaszinóban játszom, de azon az éjjel nagyon sokat tanultam. Már egy év eltelt azóta, hogy olyan keményen tiltre kerültem és biztosíthatlak, hogy még legalább két évig nem is fog az ismét előfordulni. Nincs helye az efféle értelmetlenségnek a pókerben.