A fellendülés veszélyei

A barátaid ismertetik meg számodra a Texas Hold'emet, de ahol ők megállnak, te tovább mész. A kezdetekben mindig vesztettél az otthoni játékokban, de később egyre többet és többet nyertél, és egyre jobban érzékelted, hogy mennyivel jobb vagy a barátaidnál. Ők csak szombatonként játszanak egy-két sör mellett, ezzel szemben te egész héten cikkeket olvasol a PokerNews-on és próbálod fejleszteni játékodat. A barátaid még mindig nem tudnak eldobni egy flösshúzót, te pedig már meg sem játszod az olyan kezeket, mint az A-10 a fordított implied odds miatt.

Csak hogy szerencsét próbálj, befizetsz egy kis pénzt egy pókersite-ra, vagy keresel egy szép befizetési bónuszt, és elkezded nagy online póker kalandodat. $50-oddal a legalacsonyabb limiten kezded, de nem tart sokáig, hogy egyre feljebb juss. Az alacsonyabb limiteken csak a szamaraktól kell óvakodnod, az $5-os beülők pedig egyre csak vándorolnak feléd. Néha-néha elvesztesz egy leosztás, mert valaki lemákol, de érzed, hogy jobb vagy a többieknél. Egyre többet és többet játszol, és mielőtt észrevennéd, az 50 dollárodból 500 lett! Még úgy is, hogy most gyengébb a dollár, legalább 300-at kerestél.

A világ egyre kisebbnek tűnik tudásodat tekintve, és egyre csak gyűjtöd a dollárokat. Még magasabb limitekre lépsz, és eléred az olyan játékokat, ahol a nagyvak $6, a pókertőkéd pedig már néhány ezer dolláros. Rendszeres résztvevője vagy a limiteden folyó játékoknak, és a legtöbb játékost már ismered az asztalokról. Önelégült mosollyal gondolsz vissza a régi időkre, mikor a nagyvak 2 cent volt, és preflop 8 centet emeltél.

Bubikkal emelsz, és egy visszaemelésre all-in mész. AK és osztott tízesek ellened. Megnyered a leosztást és örülsz, hiszen te voltál a favorit. 8-as magas kézzel blöffölsz ki játékosokat és tökéletes csapdát állítasz nekik a flopra lejött fulloddal. Minden nagyszerűen megy, és úgy tűnik, nem veszíthetsz.

Amikor a barátaiddal játszol, elkeseredetten próbálod elmagyarázni, miért rosszak bizonyos döntéseik, és hogyan kellene tenniük. Nem tehetsz róla, de minden mondatodban legalább 3 olyan kifejezés van, amit a barátaid nem értenek. Elkezded magyarázni az olyan kifejezéseket, mint a fold hajlandóság, de úgy tűnik, nem igazán jut el hozzájuk, és az érdeklődés hiányát érzed részükről. Nyilvánvalóvá válik, hogy másként tekintesz a játékra, mint ők, és ha őszinte akarsz lenni magadhoz, meg kell állapítanod, hogy egyre kevésbé érdekelnek az otthoni játékok. Egyszerűen zavar, hogy a barátaid szerint az egész egy szerencsejáték, míg pókerszámládra folyamatosan folyik be a pénz. Rettegj, Phil Ivey!

Aztán megtörténik! Elveszítesz néhány nagy potot, melyekben tulajdonképpen te voltál az esélytelenebb, de a pénzt betoltad – de nem veszíthetsz te is egyszer? A flösshúzóid flösshúzók, a nyílt végű sorhúzóid pedig alacsony sorok maradnak egymás után tízszer, és úgy tűnik, hogy top pár top kicker kezeiddel mindig szettekbe szaladsz. Hihetetlen, de hullámvölgybe jutottál! A „már megint legyőztek" fórumok válnak az új otthonoddá, azonban szóba sem jöhet az alacsonyabb limitre váltás. Elvégre a hullámvölgyek is véget érnek egyszer, nem? Így tehát tovább veszítesz beülőt beülő után, és mielőtt észrevennéd, pókertőkéd csak egy része annak, ami korábban volt. Nem telik el sok idő addig, hogy a dupla monitorod mögött ülve azt ordítod: „Mikor lesz már vége?!"

Felismered magad a fentiek alapján, vagy esetleg ráismersz az egyik pókeres barátodra? Ha igen, talán itt az ideje annak, hogy rendbe szedd magad, mielőtt az elmúlt hetek összes nyereménye elillan és csak a hűségpontjaid maradnak.

A megfelelő szerencsével és hibákat vétő ellenfelekkel a világ legrosszabb játékosa is fel tud mutatni 10 egymást követő nyerő szériát, és a világ legjobb játékosának is lehetnek olyan időszakai, amikor többet veszít, mint nyer. A póker olyan játék, melyben hosszú távon mutatkozik meg a játékod sikeressége, és egy sikeres szakasz semmit sem árul el várható nyereményeidről. Ez a játék szépsége. A kezdők olyan leosztásokat nyernek meg, amik szórakoztatják őket. Emlékeznek arra az egy győzelemre, és visszajárnak egy újabbért, ami nyilvánvalóan jól jön a jobb játékosoknak. Ha egy új játékot kezdesz el játszani és folyamatosan veszítesz, akkor vagy feladod, vagy addig fejleszted az ügyességed, amíg te leszel az, aki nyer. A póker ebből a szempontból eltérő, ugyanis itt akár a kezdetektől fogva nyerhetsz. A világ legrosszabb játékosa is összeülhet a legjobbal, és akár pozitívan is kijöhet az egészből.

Természetesen az egy nagyon jó dolog, hogy a rossz játékosok azt hiszik, hogy jobbak, mint amilyenek valójában – azonban ez egyben veszélyes is. Vagy te annyira jó valójában, mint amilyen jónak hiszed magad? Folyamatosan azt kell kérdezned magadtól, hogy az éppen aktuális hullámvölgy tulajdonképpen csak egy szerencsétlen szakasz-e, vagy a kezdeti sikereid nem tudható-e be egy nagy fellendülésnek?

A pókerben mindent hosszú távon kell nézni, és ebben minden haladó játékos egyet ért. Csak több ezer lejátszott leosztás után lehet eldönteni, hogy mennyire vagy jó, és csak ezután mérhető a siker. Mégpedig annak kiszámolásával, hogy hány nagytétet nyersz 100 leosztásonként. A nagytét kifejezés a limites pókerből jött, és 2 nagyvakot jelent. Azonban még ha ezt a rendszert használod is, arra fogsz rájönni, hogy a győzelmi arányod nem lesz konstans. A teljes idejükben pókerezők néha akár 40,000 leosztást is lejátszanak egy hónap alatt, és végül egálba jönnek ki, míg a következő hónapban ugyanennyi leosztás alatt 20 nagytét / 100 leosztás győzelmi arányt tudnak felmutatni. 100 leosztásonként 20 nagytét rengeteg, ami általában a fellendülés jele, 100 leosztásonként 7-10 nagytét viszont egy szép győzelmi arány egy jó és nyerő játékos számára.

Sok játékos, aki online kezd pókerezi, alapjában véve először megfizeti a tanulópénzt, ugyanis csak úgy lehet megtanulni a játékot, hogy minél több leosztást játszunk le, és kezdőként ennek gyakran a veszteség az eredménye. Ha tehát első befektetésünk elveszett, de tovább folytatjuk, valamennyi idő után remélhetőleg visszanyerjük a befektetésünket és még egy keveset. Néha ez a tanuló időszak tovább tarthat, és akár hónapok is eltelhetnek, míg végre elkezdünk rendszeresen nyerni. Előfordul, hogy egy hosszú nullszaldós szakaszba telik, mire rájövünk, valójában hogyan nyerhetünk. Ha veszteséggel vagy egállal kezdünk, könnyen a saját játékunk kritikusává válhatunk, és elkezdünk pókerelméletet olvasni. Ezt követően mindent meg fogunk tenni, hogy jobb játékossá váljunk, és visszanyerjük kezdeti befektetésünket.

Mi van azonban akkor, ha a fenti példához hasonlóan győzelemmel kezdünk? Nem túl nehéz elképzelni, hogy ez a „hibás kezdés" keserű szakaszt eredményezhet, amikor a dolgok elkezdenek rosszabbul menni. Ilyenkor sokkal nehezebb rájönni a játékunk valódi hibáira, mivel olyan jól kezdődött, és látszólag mindent jól csináltunk. Mivel a kezdetekben olyan jól ment, ekkorra jó eséllyel magasabb limiteken játszunk, ahol a vereség még fájdalmasabb. Most már azt a befektetést fizetjük ki, amivel más játékosok kezdtek, és mivel magasabb limiten ülünk, ez a fizetés rendkívül magas lehet.

Sok játékos számára, aki fellendüléssel kezd, gyakran hosszú idő kell, mire rájön, mi történt, és ezen időszak alatt folyamatosan pénzt veszít. Néha egyszerűen nem akarják beismerni, és egy olyan játéknál ragadnak le, ami nem jövedelmező számukra, és a póker hirtelen elkezd nagyon sok pénzbe kerülni – ahelyett, hogy pénzt hozna, mint a kezdetekben.

Mindig légy őszinte magadhoz, és mindig nagyon kritikusan vizsgáld a saját játékodat – még kritikusabban, mint ahogyan mások tennék! Elemezd játékszakaszaidat, és emeld ki a nagy potokat, hogy kiderüljön, stílusoddal pénzt fogsz-e keresni hosszú távon. Tedd ezt azokban a szakaszokban is, amikor nem megy olyan jól a játék, de akkor is, amikor nagyon sikeres vagy! Egy jó játékos folyamatosan elemzi a saját játékát, és mindig keresi a fejlődési lehetőséget. Ne írj le mindent bad beatként, mázliként vagy egy hullámvölgy részeként! Kérdezd meg magadtól, hogy vajon másként is megjátszhattad-e volna az adott leosztást, vagy hogy elkerülhetted-e volna azt a zavaró helyzetet a riveren.

A fellendülések léteznek, és bár vannak olyan szakaszok, amikor nagyon jól megy a szekér, lesznek olyanok is, amikor látszólag semmi nem jön össze. Ez a cikk nem az ilyen szakaszok beazonosításáról szól, hanem azokról a játékosokról, akik egy hullámvölgyben találják meg a kifogást vesztő játékukra, míg néhány veszteséget el lehetett volna kerülni jobb játékkal. A fellendüléssel kezdődő pókeres karrier nagyon veszélyes lehet, ugyanis mielőtt észrevennéd, már nem a játékodra koncentrálsz, hiszen egyébként is minden jól megy. Gondolj erre, mielőtt megírod következő fórum-hozzászólásodat arról, hogy mennyire rosszul megy éppen – próbáld megtalálni a választ a saját játékodban!

• 
• 
• Email egy barátnak
• Nyomtat