A póker pszichológus, 69. fejezet: A primácia és recencia hatás

Mind a primácia hatás, mind a recencia hatás viszonylag könnyű magyarázattal rendelkezik, azonban nem olyan egyszerű alkalmazással. Először a magyarázat: képzeld el azt, hogy egy lista elemeire kell emlékezned! Valószínű, hogy az első elemekre jobban fogsz emlékezni, mint a középső elemekre. Ez a primácia hatás. Ahogy azonban a lista egyre hosszabb lesz és egyre nagyobb nehézséget okoz annak megjegyzése, és meglehet, hogy összezavarodsz, és csak az utolsó néhány elemre fogsz emlékezni. Ez a recencia hatás.

A recencia hatás gyakoribb, ugyanis hajlamosak vagyunk a cselekvéseinket a legutóbbi megfigyeléseinkre alapozni - a legutóbbi dologra, amit hallottunk vagy láttunk. Például láttad, hogy valakit majdnem elütött egy busz, mivel nem nézett szét mindkét irányba, mielőtt lelépett volna a járdáról. Biztos vagyok benne, hogy a következő zebránál mindkért irányba szét fogsz nézni.

A sportfogadók gyakran a recencia hatás áldozatául esnek. Egy csapat borzasztó teljesítményt nyújtott az egész szezonban, de az előző hete nagyszerű volt és legyőzött egy nagyon jó ellenfelet. A fogadó ezt látva – főleg azért, mert pénzt vesztett a meccsen – arra gondol: Nos, ezek a fickók rájöttek valamire és nagyon jól játszottak, úgyhogy jövő héten fogadok rájuk. Természetesen a borzalmas csapat visszatér a vereségi sorozatához és a fogadó össze van zavarodva. Ha ez a csapat nyolc héten át borzalmasan rosszul teljesített, miért változtatna egy jó vagy szerencsés meccs az értékelésén? Miért? Ez a recencia hatás.

Váltsunk a pókerre! A 4-es széken ülő játékos, akiről azt hitted, hogy megadógép, épp most blöffölt egy hatalmasat a nagy stack-es játékos ellen, és hatalmas potot vitt el. Az ezt követő potba egy nagy nyitó téttel száll be. Mire gondolsz? Légy óvatos! Ha három-négy órája figyeled, és különösen feszes játékosnak ismerted meg, miért változtatná ezt meg egyetlen leosztás? Ismét a recencia hatás lép érvénybe. Épp most láttad a blöfföt, és most egy leosztás miatt azt hiszed, hogy a fickó nagyon jó játékos? Persze, lehet, hogy egy kis változatosságot akart, vagy épp most ébredt fel. Igen, megéri jobban figyelni a játékát, de egy leosztás nem törli el a több órányi megfigyelést.

A recencia hatás nagyon könnyen eluralkodik rajtunk; megtanultuk, hogy egy leosztás csak egy leosztás, és minden egyes leosztást beleszámítunk az ellenfeleinkről alkotott képbe. Ha egy nemrég lezajlott leosztás bármilyen további információt hordoz, azt hozzáadjuk az addigiakhoz, és megjegyezhetjük, hogy a nemrég látott játék változást jelezhet – azonban egy leosztás csak egy leosztás. A primácia hatást sokkal nehezebb legyőzni.

Amint valamilyen típusba soroltunk egy játékost, szeretjük azt hinni, hogy átlátunk rajta. Néhány játékos újonnan érkezik az asztalhoz, és arra koncentrálunk, hogy kitaláljuk, milyen a játékuk. Nagyon gyakori, hogy egy korai megállapításhoz ragaszkodunk. Hajlamosak vagyunk arra, hogy kössük magunkat az először látottakhoz, és nem akarunk azokon változtatni. Az emberi természetünknél fogva ragaszkodunk a korábbi hiedelmünkhöz – ezt nevezzük primácia hatásnak.

Igaz ez a pókerasztalnál, vagy bármilyen kialakított véleményünk esetén – szóljon az egy személyről, a politikáról, a vallásról vagy a művészetről. Véleményt alkottunk, és hajlamosak vagyunk ragaszkodni ahhoz, ha nincs más ösztönző tényező. A pókerben erős ösztönző tényezőt jelent az, hogy a játékosok folyamatosan változtatják játékukat, és ha nem változtatsz a róluk kialakított képeden, az a zsetonjaidba kerül.

Nem kerülheted el a recencia és a primácia hatást. Amit tehetsz, hogy nyitott maradsz afelé, hogy új információk hatására megváltoztasd az ellenfeleidről kialakított képed – azonban ehhez nem elég egy-egy eseti cselekvés, ami ellentmond a már ismert tényeknek.

• 
• 
• Email egy barátnak
• Nyomtat