Ráemelés a folytatólagos licitekre

A kéz bemutatása nélküli nyereményeink gyarapításának egyik módja, hogy ráemelünk a folytatólagos licitekre. Jól időzítve ezek az emelések pozitívan befolyásolhatják a nyerési rátánkat. A folytatólagos licitre (cbet) való visszahívás feltételezi, hogy az ellenfél volt a pre-flop agresszor. Ezért két eset lehetséges: valaki emelt, és mi pozícióból tartottunk (In Position, IP), vagy – ritkábban -, valaki emelt, és mi pozíción kívül tartottunk(Out Of Position, OOP). A második eset azért fordul elő ritkábban, mert nehéz nyereségesen megjátszani egy kezet OOP, míg ugyanezt IP sokkal könnyebb elérni.

A Holdem Manager-ből származó cbet% kétségtelenül a legjobb eszköz annak eldöntésére, hogy vajon ráemeljünk-e egy cbet-re, vagy sem. Tehát, milyen cbet% kell nekünk, amikor az emelést fontolgatjuk? A válaszhoz meg kell vizsgálnunk egy bizonyos laptartomány javulási esélyeit a flopon. Javulás alatt olyan kezet értek, amely ellen az emelés nem lenne célravezető. Erre egy Pokerrazor nevű programot használok, amely egy megszorító feltételt vizsgál. Ez a feltétel a következő: top pár vagy erősebb kéz, nyitott sor, színhúzó két osztott lappal, vagy színhúzó egy osztott lappal.

Az átlag UTG emelés tartománya 22+, AJ+, ATs, KQ, KJs. Egyes játékosok feszesebbek, mások lazábbak ennél. Ez a tartomány nagyjából 35,2%-ban felel meg a feltételünknek. Néhány további lap hozzáadásával ezt a tartományt kapjuk: 22+, AJ+, ATs, A9s, KQ, KJs, QJs, JTs. Ez az esetek 35,4%-ban fog javulni. Amint látható, nincs túl nagy különbség. Egy még szélesebb tartomány, mint például a 22+, A5+, A2s+, K9+, K7s+, QT+, Q9s+, J8s+, 76s+, 97s+, 31,4%-ban tesz majd eleget a feltételünknek. Még ha egy játékos lapjai 40%-ával emel is a buttonról, az esetek 29,3%-ában javulni fog. Ennélfogva azt mondhatjuk, hogy az átlagos esély a flopon való javulásra körülbelül 3-ból 1, vagyis 33%. Figyelemre méltó, hogy a szélesebb tartományok nem teljesítenek sokkal rosszabbul a feszes, szűk tartományoknál. Ez egy fontos tudnivaló, mivel ellentmond annak a feltételezésnek, hogy a lazább játékosok cbet-jeire gyakrabban ráemelhetünk. Csak az összes lehetséges lap 40%-ánál szélesebb tartomány javulási esélye csökken 27%-ra, ami még mindig elég közel van a 33%-hoz.

Ennek a tudásnak a birtokában most már elkezdhetünk megismerkedni a cbet%-kal. Ha egy játékos cbet%-a 40%, vagy kevesebb, az szinte sohasem fog dobni egy emelésre, mivel mindig elég erős keze lesz. 40%-65% közötti cbet%-kal még mindig elég erős kezekkel jönnek, de ezek közt már lesz néhány blöff is. Azok a játékosok, akiknek a cbet%-a 65%-100% között van, sokat cbet-elnek, különösen a 75%-80% fölöttiek.

A nagy mintavétel természetesen nagyon fontos. A cbet%-ot csak sok leosztás után érdemes figyelembe venni. Ha valaki 18/15/3-as játékos, és 500 leosztásunk van tőle, ez azt jelenti, hogy 0.15 x 500 = 75 alkalommal emelt a flop előtt, és megvan az esély a cbet-re. Ha ezek után 50 cbet következik, akkor ennek a játékosnak a a cbet%-a 50/75 lesz, vagyis 66%. A minták azonban nem függetlenek a szórástól. Statisztikai eljárásokkal 95%-os pontossággal megállapítható, hogy az adott cbet% mely két szélső érték közé esik majd. Egy 100 leosztásból álló mintavétel alapján az illető cbet%-a 43% és 90% között lesz, 200 leosztás után 56% és 77% között, 2000 leosztás után pedig 61% és 72% között. Láthatjuk, hogy még egy 2000 leosztásos mintavétel után is előfordulhat, hogy egy hosszú távon 61%-ban cbet-elő játékos 66%-os cbet%-kal kerül be az adatbázisba. Mindez a szórás hatása. A fentiekből kiderült, hogy milyen nagy merítés szükséges ahhoz, hogy a cbet% megbízhatóvá váljon. Amikor a javulási esélyt számítgatjuk, még nincs annyi információnk, mint amikor az ellenfél ténylegesen cbet-tel nyit. A többlet információ maga a flop. Vegyük a következő példát. Képzeljünk el egy játékost 22+, AJ+, ATs, KQ, KJs emelési tartománnyal. Mint azt a korábbiakból tudjuk, ez a játékos az esetek 35,2%-ában fog javulni a flopon. De ez csak a flop előtt volt így. Miután láttuk a flopot, sok minden változhat. Megnézünk hat különböző flopot, és kiszámítjuk, hogy a fenti laptartomány milyen gyakran javul a feltétel szerint: top pár vagy erősebb kéz, nyitott sor, színhúzó két osztott lappal, vagy színhúzó egy osztott lappal.

Flop 1: , az ellenfél laptartománya az esetek 44.7%-ában felel meg a feltételnek.
Flop 2: , az ellenfél laptartománya az esetek 37.9%-ában felel meg a feltételnek.
Flop 3: , az ellenfél laptartománya az esetek 34.4%-ában felel meg a feltételnek.
Flop 4: , az ellenfél laptartománya az esetek 44.7%-ában felel meg a feltételnek.
Flop 5: , az ellenfél laptartománya az esetek 27.7%-ában felel meg a feltételnek.
Flop 6: , az ellenfél laptartománya az esetek 25.7%-ában felel meg a feltételnek.
Flop 7: , az ellenfél laptartománya az esetek 33.3%-ában felel meg a feltételnek.
Flop 8: , az ellenfél laptartománya az esetek 23.9%-ában felel meg a feltételnek.

Most vegyünk egy szélesebb tartományt: 22+, A5+, A2s+, K9+, K7s+, QT+, Q9s+, J8s+, 76s+, 97s+. Lássuk, ez milyen gyakran javul a flopon.

Flop 1: , az ellenfél laptartománya az esetek 45.2%-ában felel meg a feltételnek.
Flop 2: , az ellenfél laptartománya az esetek 49.0%-ában felel meg a feltételnek.
Flop 3: , az ellenfél laptartománya az esetek 35.0%-ában felel meg a feltételnek.
Flop 4: , az ellenfél laptartománya az esetek 38.2%-ában felel meg a feltételnek.
Flop 5: , az ellenfél laptartománya az esetek 22.2%-ában felel meg a feltételnek.
Flop 6: , az ellenfél laptartománya az esetek 22.3%-ában felel meg a feltételnek.
Flop 7: , az ellenfél laptartománya az esetek 35.4%-ában felel meg a feltételnek.
Flop 8: , az ellenfél laptartománya az esetek 23.2%-ában felel meg a feltételnek.

Mint láthatjuk, nem mindig jó ötlet emelni a magas lapokat tartalmazó flopok(1,2,7), vagy a húzó-flopok(3,4) után, különösen feszes laptartományok ellen, mivel ilyenkor ellenfelünk gyakrabban fog bejavulni. Más flopok, mint amilyen az 5-ös, 6-os, és 8-as, sokkal alkalmasabbak az emelésre, mert ezeken az ellenfélnek ritkán lesz olyan erős keze, amellyel megérné tartania. A cbet-re való ráemelés tehát mindig jobb egy száraz flopon. Nemcsak azért, mert ilyenkor ritkábban javul az ellenfél lapja, hanem mert gyakran eldobja majd a jobb lapot is. Mondjuk, hogy 99 van nála egy flopon. Ha ráemelsz, nem igazán tehet erős húzóra, mivel az nincs az asztalon. Tehát azt kell gondolnia, hogy TT, vagy nagyobb párod van, sőt, még szeted is lehet. Ha viszont húzó-flop jön, akkor inkább tehet húzó lapra, és ez megkönnyíti számára a visszaemelést.

Tegyük fel, hogy NL100-at játszunk és a gombon ülünk. Mindenki rádobja a cutoff-ra, aki egy 20/18/4 játékos, 76%-os cbet%-kal, 800 leosztás után. Emel $3.50-ig, amit mi -val tartunk.

A vakok dobnak, a pot tehát $8.50. A flop . $6-t hív, ezzel $14.50-ra növelve a potot. Most dönthetünk az emelés mellett. Mondjuk, hogy az ellenfél emelő tartománya a cutoff-ról az összes lap 28.5%-a. Ez a tartomány csak az esetek 21.1%-ában javul top pár, vagy nagyobbra, nyitott sorra, vagy erős színhúzóra, tehát nagyon úgy tűnik, hogy blöfföl. Emelünk $17-ig, amire bedobja a lapját.

Minél nagyobb a cbet-re emelésünk, annál gyakrabban kell sikerülnie ahhoz, hogy pozitív legyen a várható értéke (+EV). Mint tudjuk, egy ilyen emelés EV-je a következővel egyenlő:

EV = (fold%)(potméret) – (not-fold%) (emelés mérete)

(fold%:annak az esélye, hogy az ellenfél dobni fog)

Mivel a not-fold% 1-fold%-kal egyenlő, ezt a képletet kapjuk:

EV = (fold%) (potméret) – (1 – fold%) (emelés mérete)

Ahhoz, hogy az emelésünket egálra hozzuk ki, az EV értékét nullával kell egyenlővé tennünk. Így megtudhatjuk, milyen fold%-ra van szükség a +EV eléréséhez. A pot mérete $14.50, az emelésünké pedig $17. Ha behelyettesítjük ezeket a számokat az egyenletbe, ezt kapjuk:

0 = (fold%) ($14.5) – (1 - fold%) ($17)

Most számoljuk ki a dobás%-ot.

0 = (fold%)($14.5) – (1 - fold%)($17)
0 = (fold%)($14.5) – ($17 - ($17)(fold%))
0 = (fold%)($14.5) – $17 + ($17)(fold%)
17$ = (fold%)($14.5$) + ($17)(fold%)
17$ / fold% = $14.5 + $17
fold% = $17 / ($14.5 + $17)
fold% = 0.5397

Amíg ellenfelünk az esetek 53.97%-ában dobni fog, az emelésünk +EV, vagyis pozitív hozamú lesz. Tekintve, hogy a pre-flop laptartománya a 2,5,7-es flopok után csak az esetek 21.10%-ában javul majd, a cbet-jére való ráemelés itt jó ötletnek tűnik.

Az alábbi általános képletet használhatod a +EV-hez szükséges fold% kiszámítására:

fold%= emelés mérete / emelés mérete + pot mérete



Néhányan talán azt az ellenvetést tennék, hogy ha az ellenfél $6-t hívott, és ráemelünk $17-ig, akkor az emelés mérete csak $11. A félreértések elkerülése végett: én NEM ezt értem az emelés mérete alatt.

Az emelés mérete nálam azt a teljes összeget jelenti, amelyet kiveszel a stack-edből, amikor ráemelsz ellenfeledre, és ez ebben az esetben $17.

Az alábbi táblázat megkönnyíti a dolgodat. Az emelésed mérete mindig a pot méretének egy bizonyos hányada. Példánkban a pot $14.50, az emelésünk pedig $17 volt. Ez az emelés a pot méretének 1.17-szerese. A táblázat ezen az arányszámon alapul. (raisesize: emelés mérete)



Amint látod, minél nagyobbat emelsz, annál többször kell dobnia az ellenfelednek a +EV-hez. A túl nagy emelés nem jó semmire, hiszen az ellenfél egy kisebb emelésre is gyakran dobni fog. A túl kicsi emelés is problémás lehet, mivel ilyenkor sok ellenfél a semmijével is megkockáztat egy megadást a minimális emelésedre. További fontos dolog: a táblázat szerinti 1x pot méretű emelés nem ugyanaz, mintha megnyomnád a "raise pot" gombot a póker szoftveredben. Ha pottal emelsz, az azt jelenti, hogy először megadod az ellenfél licitjét, majd visszaemelsz az összes pénzzel, ami ezután a potban lesz, beleértve a megadásodat is. Ez különbözik a táblázat szerinti 1 x pot méretű emeléstől, amely nem tartalmazza a megadásodat. Azt javaslom, számold ki a pot méretét a cbet-re emelésed előtt. Ezután eldöntheted, mekkorát akarsz emelni, és hogy az emelésed hogyan aránylik a jelenlegi pot-mérethez.

Tegyük fel, hogy a pot mérete a flopon $30. Ellenfeled $20-os cbet-tel nyit, amely a potot $50-ra növeli. Ebben az esetben egy $60 körüli emelés lenne helyénvaló, amely a pot méretének 1.2-szerese(60/50).

Ahogy a táblázatban láthatod, ellenfelednek az esetek 56%-ában kell dobnia a +EV-hez.

Te döntöd el, milyen módszert választasz a +EV-hez szükséges fold% meghatározására. Használhatsz számológépet és a képletet, hogy megkapd a százalékot, vagy gyorsan bele is nézhetsz a táblázatba. Mindkét módszer könnyen és gyorsan használható. Élő játékoknál valószínűleg a táblázat a könnyebb megoldás, de aki jól számol, az fejben is kiszámolhatja a szükséges százalékot a képlet segítségével.
Bármit is csinálsz, győződj meg róla, hogy megvan a +EV. Igazítsd úgy az emeléseid méretét, hogy ne kerülj hátrányos helyzetbe. Ne emelj túl kicsit, de túl nagyot se. Az is fontos, hogy a megfelelő flopoknál emelj. Nem akarod, hogy ellenfeled azt higgye, húzó lapod van, és egy fél-blöffel próbálod kiemelni. Az olyan flop sem jó, amely túl gyakran találja el a laptartományát. A száraz flopok, 2-3 alacsony lappal, az ideálisak.

Ha bármilyen észrevételed, kérdésed, vagy megjegyzésed van, akkor mint mindig, most is bátran írhatsz a fórumra. Remélem, élvezted a cikket, és tanultál egy-két új dolgot.

• 
• 
• Email egy barátnak
• Nyomtat