Texas Holdem Póker Szabályok

A Texas Holdem játék kezdetekor az Osztó 52 lapos francia kártyával kever. Kaszinókban, kártyaszobákban az Osztó nem játszik. De ahol kevés az osztó, vagy ha otthon játszunk, akkor a játékosok is oszthatnak. Ez esetben az Osztó szerepe minden leosztás után az óramutató járásával egy irányban változik. Ha van Osztó, egy "Dealer Button" nevű zseton vándorol egyesével a játékosok között az óramutató járásával megegyezően. A zseton mutatja, hogy melyik játékos lenne az osztó.

A Vakok
Nincs kötelező Alap(Ante) az összes játékostól a Texas Holdem játékban, helyette van két kötelező hívás, amit Vakoknak(Blinds) hívnak. A játék azzal kezdődik, hogy az osztó balján ülő két játékos betesz egy előre megállapított összeget(a Vakok) a közös kasszába - mielőtt bárki lapot kapna -, biztosítva hogy legyen miért játszani minden egyes körben. Bajnokságokon ez az összeg az idő függvényében emelkedik, garantálva ezzel a játékosok folyamatos kiesését.
Általában, az osztó mellett közvetlenül balra ülő játékos, a Kis Vak(Small Blind) a kötelező minimumtét felét teszi be, és az ő mellette közvetlen balra ülő játékos, a Nagy Vak(Big Blind) a kötelező minimumtét egészét. Ezt hívják a Vak hívásnak(posting the blinds).

Az Osztás
Minden játékos két lapot kap, lefelé fordítva (Bázis Lapok, Hole Cards). Lapjait senki nem mutatja, sőt sokan egyik kezükkel takarva a lapokat, csak a lap sarkait nézik meg, esélyt sem adva, hogy bárki más megláthassa őket. A lapok az asztalon kell maradjanak, természetesen meg lehet nézni őket, de nyilván csak annak, akinek osztva lettek.
A játék célja összekombinálni ezt a két lapot azzal az öttel, amit majd az Osztó maga előtt fog kiteríteni (kicsapás, Board), úgy hogy az a lehető legerősebb pókerkombináció legyen a játékosok között. Ez a legerősebb kombináció elérhető a két bázislap és három közös, egy bázislap és négy közös, vagy akár egyetlen bázislap felhasználása nélkül is. A legerősebb kombináció tulajdonosa nyeri a kasszát (az összes berakott tétet).

Első Licitkör
Erre közvetlenül a leosztást követően kerül sor. Az Nagy Vak bal oldalán ülő játékos beszél először. Nem bajnokság típusú játékokban dönthet úgy, hogy harmadik vakká válik, azzal hogy a Nagy Vak dupláját hívja meg még a lapok leosztása előtt. Ezt ráblindelésnek (straddle) hívják. Ennek az előnye, hogy ezáltal ez a játékos kerül a licitkör végére, amivel lehetőséghez jut, hogy ő seperje be a kasszát a legkönnyebben.
Az első beszélőnek ( a nagyvak vagy a ráblindelő mellett balra ülő játékos ) három lehetősége van: megadja(call), emel(raise) vagy bedobja(fold).
A Megadás azt jelenti, hogy beteszi az eddig hívott tétet.
Az Emelés azt jelenti, hogy a játékos további téttel gyarapítja az előzőt. Az emelés mértéke játékonként eltérő lehet. Limites játékokban ez változó lehet az egyes licitkörökben; Pot Limites játékokban az emelés mértéke nem lehet nagyobb, mint a közös kasszában lévő pénz; No Limites játékokban pedig csak a játékos előtt heverő zsetonok mennyisége szabhat határt az emelésnek.
A Bedobás, azt jelenti, hogy a játékos az előtte lévő két lapot, lefordítva a középre dobja. Ezután már az adott körben nem játszhat tovább, lapjai nem számítanak és az eddig betett zsetonjai is elvesztek a számára.
A következő játékosoknak is ez a három lehetőségük van, ill. négy, mivel Ráhívhatnak(re-raise). A ráhívásnak legalább akkorának kell lennie mint az azt megelőző emelésnek.

A Flop
Az első licitkör után, az osztó félreteszi a pakli felső lapját. Ez azért jó, hogy senki még véletlenül se láthassa a felső lapot, csalás gyanúja fel se merülhessen. A lap az asztalon marad a bedobott lapokkal, vagy visszakerül a pakli aljára.
Ezután az osztó három lapot egyszerre, felfordítva az asztalra helyez. Ezeket a lapokat nevezik Flopnak.

Második licitkör
Ez a kör és az összes ezt követő annál a még játékban lévő játékosnál kezdődik, aki közvetlenül az osztó mellett ül balról. Továbbá, a megadás, emelés és ráemelés mellett a játékosoknak lehetőségük van passzolni (check) - nem emelve a tétet és nem is dobva el a lapot.
Ha egyszer viszont hívnak a játékos lehetősége, hogy megadja vagy emelje (esetleg ráemelje) a tétet. Ha egyiket sem szeretné, be kell dobnia a lapot. Így a kör végén minden játékban lévő játékosnak ugyanannyi zsetont kell a kasszába tolni, kivéve ha egy játékosnak ehhez nincs elegendő zsetonja. Ez esetben ő All-int (az összes pénz bent a kasszában) mond, amivel külön kasszák keletkezhetnek, limitálva ezzel az egyes játékosok által nyerhető összeget. Minden játékos csak annak megfelelő összeget nyerhet, amellyel ő is hozzájárult a kasszá(k)hoz.

A Turn (negyedik utcának is nevezik)
A második licitkör végével egy újabb lapot félretesz az osztó, majd a következő lapot felfordítva a többi mellé csapja az asztalra. Ezt nevezik a Turn kártyának.

Harmadik licitkör
Limites játékokban a hívható összeg megkétszereződik és ennyi is marad az utolsó körig.

A River (ötödik utcának is nevezik)
A harmadik licitkör végével egy újabb lapot félretesznek és az utolsó közös lap kerül kicsapásra felfordítva az asztalra. Ez a River kártya.

Negyedik licitkör
Ez a kör előzi a meg a Show-Downt, amikor is a játékban lévő játékosoknak meg kell mutatni lapjaikat.
Ha két vagy több játékosnak is ugyanolyan lapja van, a magasabb kísérő lap (kicker) dönt a győztes személyéről. Ha nincs kísérő lap (a játékosoknak azonos bázis lapjaik vannak, vagy egyforma erős kombinációjuk van) akkor a kassza elosztásra kerül köztük.
A játékosoknak mindig be kell mondaniuk és mutatniuk a legerősebb általuk elért kombinációt, mielőtt bedobnák lapjaikat, ellenkező esetben semmilyen követelésre nem tarthatnak igényt a közös kasszát illetően.

Osztóhibák
Ha az első bázislap felfordul, az elosztást eredményez. Ez esetben az osztó visszaveszi a lapot, újrakavarja a paklit és újra elemeli azt.
Ha bármely következő bázislap az osztó hibájából felfordul, az osztás folytatódik. A felfordult lapot nem lehet megtartani. Ha mindenkinek leosztották a bázislapokat, a felfordult lapot kicserélik a pakli felső kártyájával és ez lesz az amelyet a flop előtt félretesznek. Ha egynél több bázislap felfordul, az elosztásnak minősül és új osztást von maga után.
Ha a flop több lapot tartalmaz mint kellene, újra kell csapni azt (még akkor is, ha tudható, hogy melyik az "extra" lap).
Ha a flopot újra kell csapni, mert a lapokat kicsapták anélkül, hogy az első licitkör befejeződött volna, vagy túl sok lapot csaptak ki, a lent lévő lapokat össze kell keverni a paklival. Az előzőleg félretett lap az asztalon marad. Miután az osztó újból megkavarta a paklit, elemeli azt, majd újra csapja a flopot, anélkül, hogy félretenne egy lapot.
Ha az osztó kicsapja a negyedik lapot mielőtt a második licitkör befejeződött volna, akkor az adott lap kikerül a játékból ezen kör erejéig, függetlenül a játékosok döntésétől. A licit lezárul. Az osztó egy lapot félretesz, majd kicsapja a negyedik lapot (ami egyébként az ötödik lett volna). Ha a következő licit is véget ér, az osztó újrakavarja a paklit, beletéve az előbbi "rontott" lapot, de nem téve bele az addig félretett és eldobott lapokat. Az osztó elemeli a paklit és kicsapja az ötödik lapot, anélkül, hogy előtte félretenne egyet. Ha az ötödik lap "fordul fel" idő előtt, a paklit újra kell keverni és osztani a fent leírtak alapján.

Ha az osztó véletlenül az első játékosnak eggyel több lapot oszt (miután már minden játékos megkapta két bázislapját), a kártyát vissza kell tenni a pakli tetejére, és ezt kell majd félretenni. Ha az osztó több "extra" lapot is osztana, az elosztásnak minősül.