Mori Eskandani - beszélgetés a mai, modern pókeres közvetítések atyjával

Mori Eskandani - beszélgetés a mai, modern pókeres közvetítések atyjával 0001

Bár cash-game játékosként is jó néhány éve hallhatunk már róla, Mori Eskandanit a modern pókervilágban leginkább úgy tartják számon, mint a POKER-PROductions mögött álló két ember egyikét, amely a pókervilág első számú póker-közvetítésekkel foglalkozó vállalata. A POKER-PROductions-nek része volt többek között a Poker SuperStars, a Poker After Dark, a High Stakes Poker, az NBC National Heads-Up Championship műsorok, valamint a World Series of Poker döntő asztalának fizetős közvetítésében, sok más pókerrel foglakozó műsor mellett.

Eskandani belépése a póker világába érdekes módon történt - az egész azzal a fickóval kezdődött, hogy egy fickó kitalálta a hole-card kamerákat.

PokerNews: Mesélj Nekünk arról, hogyan kerültél a póker üzleti világába.

Mori Eskandani: Úgy kezdődött, hogy találkoztam Henry Orensteinnel. Henry és Én már régóta jóbarátok voltunk, és 1995-ben arra kért, hogy segítsek neki egy projektben, amin akkoriban törte a fejét. A projekt lényege az volt, hogy összehozzuk a világ legjobb játékosait egy hétlapos stud bajnokságra, sok pénzzel, úgy hogy a hole cardokat, a játékosok saját lapjait is láthassuk, ami teljesen az Ő új, formabontó ötlete volt. Akkoriban volt egy demo felvételünk, amin már szerepelt a közös lapok és a hole cardok grafikája, ami nagyon hasonlított arra, amit most a tévében láthattok. Nem tudtunk azonban egyetlen csatornát sem rávenni a közvetítésre. Ezen kívül az volt a célunk, hogy kizárólag élő adás lehessen belőle. Nem akartunk egy felvételt, amin azután mindenféle utángyártási folyamatokat végzünk, mint manapság. Alapvetően ez volt az első próbálkozásom a televíziós pókerüzletben.

Miután a World Poker Tour megvette Henry szabadalmát, és el tudták azt adni a Discovery-nek, kiderült, hogy ez mágnesként vonzza a nézőket. Ekkor visszamentünk, és eladtuk a Poker SuperStars-ot a FoxSportsNetnek. Ez volt az első tapasztalatom egy előre rögzített tévéműsor szerkesztésében.

PN: Ez lett volna a következő kérdés: Henry Orenstein, és a hole card kamera találmány. Szerinted milyen jelentősége volt ennek a tévés pókerközvetítéseknél?

ME: Az egész erről szól! Tényleg minden erről szól. Henry megváltoztatta azt a módot, ahogy addig a nézők a pókert követték. Senki nem élvezte a pókert az akkori formájában, és senki nem gondolta volna, hogy a profik valaha is megmutatják majd a saját lapjaikat! Hiszen ez volt a legfontosabb fegyverük! Egyúttal pedig pont ez hiányzott az embereknek, és Henry rájött erre. Profi pókerjátékosokként sosem gondoltuk volna, hogy a póker akkorára nőhet, hogy a játékosok jól járhatnak majd a szponzorokkal, és más a közvetítésekhez kapcsolódó dolgokkal, amik nem tartoztak közvetlenül a játéktudásukhoz, vagy a játék közben való pénzszerzési képességeikhez. Ha pedig a saját lapok és a játékstílus a játékosok egyetlen megélhetési forrása, akkor nem fogják ezt azzal kockáztatni, hogy bárkinek is megmutatják azokat. Gondoljuk csak el: bizonyára mi sem örülnénk neki, ha valaki odajönne, és fél órára mögénk ülne, hogy láthassa, milyen lapokat játszunk meg és miket nem - akkor hogyan várhatnánk el a profiktól, hogy mutassák meg azokat az egész világnak?! Hogy mindenki tudja, hogyan játszanak? Ez lenne a karrierük vége, arra gondoltunk! És bizony nem sok játékos volt akkoriban, aki vállalkozott volna rá!

Henry viszont jól látta a dolgot. Ő azt mondta: nem kell aggódni. El fog indulni ez az egész. Lesznek szponzoraitok és egy halom pénzetek belőle - pontosan látta az egészet előre, akkor, amikor rajta kívül még senki. Lehetséges, hogy mások is gondoltak a hole lapok bemutatására? Sokan gondolkozhattak valami hasonlón, de soha senki nem hitt benne igazán! Sokan állítják, hogy Ők gondoltak rá először, de senki nem merte megcsinálni! Én csak annyit tudok, hogy ott ültünk a Mirage-ban, és Henry előadta az ötletét, Mi pedig elkezdtünk nevetni, aztán Ő elment, majd felhívott, és azt mondta: "Összehozom az asztalt - nem érdekel, hogy mit gondoltok róla!". Ezt követően minden héten felhívott, hogy elmondja, hol tart. Épp csak kezdett elindulni a dolog, amikor csatlakoztam hozzá, és mondhatom nagyon örülök, hogy így döntöttem! Ő már idősebb, de az agya még mindig borotvaéles. Ismeri a társadalmat, és tudja, hogy mit akarnak az emberek.

PN: Mesélj Nekünk a POKER-PROductions-ban betöltött szerepedről. Mi a feladatod?

ME: A POKER-PROductions alapvetően pókeres műsorokat készít. Eric Drache - az Ő cége az iCare Consulting - és én együtt dolgozunk, hogy pókeres műsorokat hozzunk létre az aktuális ötleteink alapján - hozzunk össze egy halom játékost, és csináljuk ezt vagy azt - a TV vezetőkkel és a szponzorokkal való tárgyalásokon keresztül egészen a megvalósításig, valamint a játékosok meghívásáig. Mint azt sokan tudják, Eric egy igazi vegasi legenda. Ő mozdította előre a World Series of Pokert, amikor még nem volt sem TV, sem internet. Az Ő ötleteivel, mint például a szatellit-versenyek és hasonlók - 17 éven át húzta előre a pókervilágot, mint egy lovasfogat. Most már az interneten keresztül zajlik, fénysebességgel. Nagy tekintélynek örvend, az Ő tudása tényleg páratlan, legyen szó pókerről, bajnokságokról, szabályokról vagy szabályozásokról.

Jómagam húszon-egynéhány éve vagyok profi pókerjátékos, főleg cash-gamekben játszottam, és arra gondoltam, hogy senki nem fog kitörni a hozzánk hasonló tapasztalattal rendelkező játékosok közül, hogy a tévében szerepeljen. Ezért kezdtünk el egyre komolyabban foglalkozni a dologgal, és mára odáig jutottunk, hogy mi csináljuk a Poker After Dark, a High Stakes Poker, és az NBC National Heads-Up Championship versenyeket. Henry minket szerződtetett az Intercontinental Poker Championshipre is. Sok-sok műsort csináltunk már együtt...

PN: Milyen követelmények alapján döntitek el, hogy melyik profit hívjátok meg a meghívásos versenyekre?

ME: Alapvetően olyan embereket keresünk, akik jól pókereznek. Bizonyos értelemben a jó póker nem azt jelenti, hogy "leülsz és megjátszod a tuti nyerőket". A jó póker azt jelenti, hogy sok különböző játékstílussal is tudnak nyerni. Olyan játékosok, akiknek különbözik a stílusuk, tudnak sebességet váltani, és legfőképpen jó műsort csinálnak! Számunkra az álom egy olyan játékos például, mint Daniel Negreanu. De ide tartozik Antonio Esfandiari, Phil Hellmuth, Sammy Farha, Eli Elezra vagy Mike Matusow. Hosszú a lista. Olyan emberek, akik ismerik a játékot, de életet és szórakozást is tudnak belevinni, mert nem lehet mindig a lapokra számítani. A lapok rosszul is jöhetnek. Ha ez történik, nem akarod, hogy ne legyen mellette „show" is, mert akkor mindenki azt várja, hogy emeljék a vakokat, emeljenek all-in, és legyen vége az egésznek. Ezek az emberek a semmiből tudnak csinálni valamit, és rendkívül szórakoztatóak. Helyzeteket tudnak létrehozni a semmiből, akár nagy lapok nélkül is. Ilyen játékosokat keresünk.

PN: Hogyan változtatta meg az UIGEA [Unlawful Internet Gambling Enforcement Act] a pókerprogramok világát? Könnyebbé vált a helyzet az elmúlt hónapokban, vagy nehezebbé?

ME: Soha nem könnyű. Mindig történik valami, mindig jönnek új szabályozások, amik megnehezítik a működést. Soha nem lesz könnyebb, és ez mindig aggasztja az embert. De azt is remélem, hogy az emberek egyszer majd rájönnek, hogy a póker észjáték. Azt mondják, az észjátékokkal semmi gond nincs, de a pókerrel van. Ez az igazi oximoron. Egy játékhoz sem kell több tudás, mint a pókerhez. Mi persze reméljük, hogy a washingtoni emberek, és azok, akik a washingtoni embereket akarják meggyőzni, belátják, hogy ez egy amerikai játék, végül is nem hiába hívják Texas Hold'Emnek, és a legtöbb országban legális, Texasban viszont nem!!! (nevetés) Azt akarjuk, hogy lássák, hogy ez a csodálatos játék tudás alapú, és lehet szabályozni, és mindemellett nagyon szórakoztató is tud lenni.

PN: Más egy országos adó számára műsort készíteni, mint mondjuk az NBC National Heads-Up Poker Championshipet, a helyi adókkal összevetve?

ME: Mi mindet ugyanolyanra próbáljuk csinálni. Hogy különböznek-e az elvárások? Igen. A nagy társaságok nyilván több korlátozással szembesülnek, például hogy mit lehet mondani és mit nem, vagy hogy mit lehet megmutatni az adott napszakban. Ha például délután háromkor kerül adásba egy műsor, sok olyan család is nézheti, ahol fiatalabb gyerekek is vannak. Egyébként, amit mi megtehetünk az az, hogy mindenkinek a lehető legjobb minőséget szolgáltatjuk.

PN: És mi a helyzet egy egytermes, cash-game típusú eseménnyel, mint a Poker After Dark, egy nagy tornához képest?

ME: Minden esemény, amit mi gyártunk, meghívásosak. Alapjában véve mi a sztárok húzóerejére alapozunk. Abban is hiszünk, hogy az emberek többet tanulhatnak, ha a profik játékát nézik. Néha egymás ellen, néha pedig néhány kitűnő amatőr ellen, mint a High Stakes Poker esetében. Az emberek így sokkal többet tanulhatnak, mint egy tornából, ahol a döntő asztalt akár csupa amatőrök is körbeülhetik. Ekkor hirtelen minden leosztás ugyanolyannak tűnik. Mindenki egy A-J-ra vagy 88-ra vár. Láttam már ilyet. Azt hiszem, a közönség is látott már ilyet, és éppen eleget látott belőle. Ezért van, hogy ezek a műsorok valamivel nézettebbek, mivel végigkövethetjük egy igazi profi játékát, ahol aszerint változtatnak a sebességen, hogy ki ül velük szemben. Néha pedig a hangulatuktól függően! Hiszed vagy sem, előfordulhat, hogy egy profinak egyszerűen rossz napja van. Egyértelműen látszik a játékukból.

PN: Te hoztad össze a WSOP döntő asztalának fizetős (pay per view) közvetítését. Mesélj egy kicsit azokról a nehézségekről, amelyek felmerülnek egy hole lapok nélküli élő közvetítés kapcsán.

ME: Mielőtt elkezdeném, elmondanám, hogy amikor azt mondod, "te hoztad össze", tudnod kell, hogy annyian segítettek ebben, hogy igazságtalan lenne azt mondani, csak én hoztam össze. Most is rengeteget segített Eric Dache az induláskor a hatalmas tudásával, Henry Orenstein a remek ötleteivel és a többi ember, aki a vállalatunknál dolgozik. A csodálatos producerek, akiket leszerződtetünk, és gyakorlatilag csak nekünk dolgoznak Los Angelesből. Ezek az emberek mind hatalmas segítséget jelentettek, és mindannyian a tévés póker szakértőivé váltak.

Ami a pay per view kihívást illeti - az valóban kihívás volt! Ha nincsenek hole lapok, vissza kell nyúlni azokhoz az időkhöz, amikor egyáltalán nem is voltak. Próbáljuk ezek nélkül is olyan szórakoztatóvá tenni, amennyire csak tudjuk. Próbáljuk például kitalálni azokat. Azonban soha nem lesz ugyanaz. Egyszerűen nem ugyanolyan. Azt hiszem, a World Series szervezői egyszer talán belátják, hogy jobb lenne egy teljesen lezárt helyen tartani a döntőt, és élőben közvetíteni azt, a hole lapokkal együtt, az asztal körül tolongó tömeg helyett. Amíg a tömeg az asztal körül van, nem lenne fair dolog megmutatni a hole lapokat. Beszéltünk már róla, de mindannyian egyetértettünk, hogy ezt így nem tehetjük meg. Ha a Játékfelügyelet meg is engedné, mi mind pókerjátékosok vagyunk. Ha valakinek van egy sikeres játékstílusa, például ha rájövök, hogy a 2. széken ülő játékos mindig bedobja a vakot, amikor én a nagyvak hatszorosával emelek, és ez bejön, aztán valaki azt mondja neki: "Hé, amikor valaki a nagyvakod hatszorosával emel, nincs soha semmije!", és ha ezt az információt megkapja a játékos egy óra után, akkor én nagy bajban vagyok! Az a játékos ugyanis vissza fog támadni. Ezek a dolgok nyilvánvalóan a játék jelentős részét képezik. Nem történhet meg, amíg a játékosokat nem zárják el teljesen a játék alatt.

PN: Hogyan álltál hozzá ehhez a produkcióhoz a tavalyi műsor fényében?

ME: Hát, próbáltuk még szórakoztatóbbá tenni. Tonnányi felvételünk volt a kamionban, legyen szó akár Stu Ungar meccsekről, vagy olyan érdekes történésekről a World Series-en, amelyek az interneten nagy visszhangot váltottak ki, vagy éppen kétértelmű helyzetek voltak. Próbáltuk ezeket visszahozni, hogy az emberek beszéljenek róla. Rengeteg sztárjátékost hívtunk meg, Ők pedig elfogadták a meghívást, és nagyon szórakoztatóvá tették a műsort. Alapvetően azonban szerintem nem sok mindenhez lehet kezdeni a hole lapok nélkül. Megpróbálhatod a lehető legszórakoztatóbbá tenni, és ott vannak az interjúk a kiesett játékosokkal, megkérdezzük Őket, hogy mit éreznek a kiesést követően, ami talán érdekli az embereket, meg ilyesmik. Ez megint egy hatalmas összefogás volt az egész ESPN részéről. Tőlük megkaptuk az összes felvételt, amire szükségünk volt. Bármilyen ötletük is volt, a mieinkkel együtt megpróbáltuk összehozni azokat.

PN: A High Stakes Poker következő évadja augusztus 27-én indul. Miben fog ez különbözni a tavalyitól, és tartogattok-e valamilyen meglepetést a nézők számára?

ME: Igen, igen, és igen! Az egyetlen dolog, amit elmondhatok a következő High Stakes Pokerről, hogy egyetlen percet sem szabad kihagyni belőle! Volt akkora szerencsénk, hogy a lapjárással sem volt semmi gond. A lapok jól és rosszul is jöhetnek! Olyan csapatot hoztunk össze, akik készen álltak a kockáztatásra, a játékra, a versenyre – és hála istennek a lapok sem hagyták Őket cserben! El tudod képzelni! Nem mondhatom el, hogy mi fog történni az idei High Stakes Poker alatt, egyszerűen nem. Úgy értem, mint a reklámszüneteknél, az emberek itt is izgatottan várják az újrakezdést, mert valami új dologgal folytatódik! Nagyon, nagyon szórakoztató lesz - ezt nyugodt szívvel megígérhetem!

Milyen különbségek lesznek? Megmarad a $100,000-os buy-in, és volt egy nap, amikor a minimális buy-in $500,000 volt. Bevezettük a harmadik vakot, tehát az indulás így nézett ki: 300/600 és 1200! A leosztások 80%-ánál 2400-ig emelnek. Néhánynál pedig 4800-ig vissza. Nagyon nagy játék volt.!Néhány játékos elesett, néhányan viszont meggazdagodtak (nevetés). Csak arra tudok gondolni, hogy a GSN nagyon boldog lehet, mert ami most a kezükben van, a negyedik évad, egy igazi klasszikus. Minden egyes órája hihetetlenül szórakoztató lesz.

PN: Akkor a korábbi évad, Negreanuval és Gus Hansennel semmiség ahhoz képest, amire most készültök?

ME: Teljesen más. Persze az előző évadban volt néhány nagyon emlékezetes leosztás, Negreanuval vagy Gus Hansennel, vagy Sam Farhával és Barry Greensteinnel, tudod, az utolsó leosztás, ászokkal királyok ellen. Vagy ebben az esetben pókerrel a full house ellen. Nem volt erre szükségünk. Nem volt ilyen leosztásokra szükségünk. Ilyen közönséggel, és ilyen egyéniségek keveredésével nem kellettek ilyen leosztások. Fele ilyen erős leosztásokkal, vagy éppen értéktelen lapokkal – csak a játékosok játszanak egymás ellen, a saját játékukat hozva, hihetetlenül érdekes pókert tudtunk összehozni. Volt persze néhány nagyobb leosztás is, de nem volt egy póker sem. Nem is volt rá szükség. Ezek a srácok óriási potokkal játszanak, és néha pont annál nem volt semmi, aki elvitte (nevetés). Ez igazi póker!

PokerNewser: Ha szeretnél nagy sztárokkal találkozni, akkor a WSOP Europe tornán a helyed! A Betfair Poker termében még mindig nyerhetsz egy helyet az első európai világbajnokságra!!!

TOVÁBBI CIKKEK

Kapcsolódó Versenyek

Mi a véleményed?