Fóris Attila - a Cash Game Rém!

Fóris Attila - a Cash Game Rém! 0001

Hu.PokerNews.Com: Szia Attila! Egy igen misztikus alakja vagy Te a magyarországi pókeréletnek - sok helyen találkozhatunk a neveddel, mégis ha egy "átlagos" pókerjátékost kérdezünk meg, akkor az első Budapest Poker Open (2005) során aratott győzelemeden kívül nem nagyon tud megemlíteni semmi különösebb eredményt. Pedig nagyon komoly és szép sikerek fűződnek a nevedhez, főleg ha kicsit visszamegyünk az időben, mondjuk úgy 2003-ig.

Fóris Attila: Igen én főleg 2002, 2003-ban játszottam versenyeket, azóta nagyon-nagyon keveset játszom. 2004-től megszülettek a gyerekeim, akkor szinte egyáltalán nem indultam sehol, 2005-ben alkalmanként a Tropicana Casinoban, külföldön pedig maximum 6-8 versenyre látogattam el.

PN: A póker történelemkönyvébe viszont már 2001-ben letetted a névjegyed, amikor még igen kevesen tudhatták Magyarországon, hogy mi fán is terem ez a játék.

FA: Még jóval előtte! Én egy klasszikus pályát futottam be, hiszen anno régen még a Draw pókerrel kezdtem, a "csukott" 5 lapossal. Ezzel általános iskola hatodik osztálya óta kezdtem el igazán foglalkozni - relatíve komoly pénzben.

PN: Első nemzetközi sikeredet pedig Seven Card Studban érted el 2001-ben.

FA: A Seven Card Studdal Lengyelországban ismerkedtem meg még 1990-ben. "Szembejött" egy kaszinó, én bementem, körbenéztem - kártya, emberek - mondtam is magamban: "Óóó ez a nekem való hely!"

PN: Igen így szokott ez történni a hasonszőrű emberekkel. Manapság pedig nagy cash game játékosként emlegetnek, és azt is rebesgetik, hogy ezen a téren kiemelkedsz a magyarországi mezőnyből. Mi a sikered titka?

FA: Először is sokkal jobban játszom mint mások! (nevet) Komolyra fordítva a szót - a pókertársadalom kétféle játékost ismer: nyerő és vesztő játékost. Ez a kétféle van, nincs több! A profi jelzőt is igen furcsán használják itt, mivel ha szigorúan vesszük, akkor a profi az, akinek csak ebből származik a jövedelme. Pedig ez mindegy nekünk! Azt hiszem egyetérthetünk abban, hogy a Tony G attól még profi, hogy más üzletekből is komoly bevétele van. Tehát nem ez számít. A lényeg, hogy valaki nyerő vagy vesztő játékos-e. Ezt pedig megállapítani valakiről legkönnyebben cash-game során lehet. A versenyekben nagyon nehéz, hiszen mit mondjunk akkor egy Jamie Gold-ra, aki ugye a tavalyi WSOP során nyert 12 millió dollárt, hiszen ő örök életében nyerő lesz már. Szépen lassan ugyan veszítget fél illetve egy millió dollárokat, ám még nagyon sokáig plusszban lesz. Akkor ő egy nyerő játékos, egy igazi profi, a legnagyobbak egyike? Ez egy hülyeség - egyszer volt mázlija! Ezzel csak arra akarok kilyukadni, hogy versenyeken ezt megállapítani nagyon nehéz. Mondjuk ha lejátszunk sok-sok sit-n-go tornát egymás után, akkor azután már kijelenthető, hogy valaki nyerő vagy vesztő-e. A sit-n-go pedig valójában egy "pszeudo cash-game" - versenynek hívjuk, de valójában cash game. Okos emberek találták ki ezt, és arra, hogy az olyan amatőröket is asztalhoz tudják ültetni, akik állítják magukról, hogy ők csak versenyt szeretnek játszani. Hiszen az egész arról szól, hogy vegyen elő mindenki egy buy-int és mehetsz haza ha elvesztetted. Ez tarthat 1 vagy akár 10 órát - vakemelkedéstől függően. Sokat hallom mostanában emberektől, hogy nem tetszik nekik a "struktúra". Pedig ha mondjuk lejátszunk 10 gyors partit nagy vakemelkedéssel, akkor ott jobban kijön a tudás, mintha egy partit játszanánk - lassú vakemelkedéssel - 10 óráig. Azt megnyerheti egy mázlista is. A 10 versenyből egy mázlista biztos nem lesz nyerő.

Én azt vallom, hogy mindig úgy kell játszani, hogy egységnyi idő alatt minél több pénzt nyerjél. Ehhez kell igazítani a játszott póker típusát és az alapot is. Nem feltétlenül a Texas Holdem például a legjobb játék a nyerésre - pali emberek ellen biztos nem. Félig-meddig azt már megtanulták és nehéz tőlük már nyerni.

PN: A Te kedvenced is, ha jól tudom az Omaha. Nagyobb eredményeid döntő részét is ebben érted el. Sok helyen mondják, hogy ha valaki egyszer megtanul Omaházni, az többet nem ül le Holdemet játszani. Mit gondolsz Te erről?

FA: Cash gameben aki rászokik az Omahára, az sokkal jobban fogja élvezni, mint a Texast.

PN: Mi ennek az oka, mi az Omaha varázsa?

FA: Több lapot lehet játszani! Mindig találsz valamit a kezedben, amire lehet "menni". Az emberek nagy része is azt élvezi, ha jó sok pénz van betolva középre. Meg lehet figyelni, hogy a sóher emberek is ahhoz az asztalhoz állnak oda mondjuk egy kaszinóban, ahol a legtöbb pénz van bent. Ettől forr ugyanis az emberek vére - csak mondjuk neki nincs elég pénz a zsebében. Biztos, hogy nem egy No Limit Holdem cash game-et akar látni, ahol a legjobb és legfeszesebb játékosok ülnek, dobálgatva a jobbnál jobb lapokat, hanem azt, hogy toljanak be mondjuk €200,000-t és csapják ki valamelyiknek a flusht! Az igazi szerencsejátékosok ezt szeretik nézni, ezért kártyáznak.

Visszatérve az Omahára, itt ugye 4 lap van a kézben, lehet menni "fűre-fára". Ha pedig mondhatok ilyet, akkor ez egy olyan játék, amit direkt a paliknak találtak ki. Nyerhet benne ugyanis a gyenge játékos is - ez nagyon fontos! Vannak benne ugyanis egymást nagyon megközelítő matematikai esélyek. Nyerhet mondjuk egy 70-30 aránynál a 30% is. Az amatőr ezt ugyan nem fogja fel, hogy csak szerencséje volt és elkezdi kioktatni az asztalnál ülőket. A profi játékos ezt végighallgatja, bőszen helyesel rá, majd a végén csak annyit kérdez: "Mikor lesz a visszavágó?" Fontos, hogy mindig lehessen valamit játszani benne, lehessen találni valami összefüggést. A Texas esetében két lapból nem mindig van ilyen. Egy átlag ember számára a K-Q lappal a 2-3-9 flopban nehéz összefüggést találni. Az Omahában sokkal inkább találhat valami párt magának, vagy négy színt. A Hi/Lo variánsban meg főleg. Minél inkább talál valamit, annál inkább menni fog - minél inkább menni fog, annál inkább beteszi a pénzt az asztalra - amit pedig az asztalra betesz, azt előbb-utóbb elveszíti.

PN: A Hi/Lo-t azt szereted játszani? Ott a legtöbb a számolás igaz?

FA: Azt nagyon! Én nem sokat számolok közben, bár ha sok kis címletet nyersz, akkor azt nagyon nehéz megszámolni az este végén...

PN: Térjünk vissza az eredményekre kicsit! Sok játékos statisztikáját láttam már és nálad meglepően nagy arányban fordul elő az első hely. Mi ennek az oka?
(Itt szeretnélek arra kérni Benneteket, hogy mielőtt tovább olvasnátok, tekintsétek meg Attila statisztikáját a Hendon Mob adatbázisában, ahol igazolást nyer előbbi állításom. Ráadásul ez nem is tartalmazza a szintén ausztria PokerWorld kaszinóban elért eredményeket, ahol 2002-ben játszott sokat Attila: 2 NLHE verseny 1. ($18K) illetve 2. hely ($11K) ; 1 Mixed verseny (PLO Omaha és Holdem) - 1.hely ($22K) ; Limit Holdem 2. hely ($8K) ; Pot Limit Holdem 1. hely ($10K))

Fóris Attila - a Cash Game Rém! 101

FA: Különböző típusú emberek léteznek. Vannak kifejezetten az első helyre hajtó emberek - mint én is. Ha nem ilyen lennék, akkor a "listám" háromszor-négyszer ilyen hosszú lenne. Rengeteg alkalommal estem ki az utolsó két asztalnál viszonylag sok zsetonnal - mert első akartam lenni! Sok szituációm volt, amelyből bármilyen buta ember is simán bejutott volna a pénzbe - én viszont nem. Ha viszont bejutottam, akkor nagyon gyakran első lettem, valóban. Ez a különbség. Sok más játékosnál láthatsz sok ötödik helyet - ő nem első helyes, hanem inkább ilyen "tutista" - biztos €4,000, biztos $2,000, stb.

PN: Téged a pénz része nem is motivál?

FA: Na szép lenne ha én azt mondanám, hogy a pókerben nem motivál a pénz. Csak az motivál! A kis pénz viszont nem motivál.

PN: Emiatt jársz akkor sokat Ausztriába?

FA: Ez érdekes dolog. Mennék én messzebb is, de sajnos nagyon nehezen tudok elszakadni itthoni elfoglaltságaimtól és a családtól. Ez az "Ausztria-dolog" azért alakult ki, mert egy időben többen is jártunk ide-oda Európában egy-egy jó cash game reményében. Jó cash game ott alakul ki, ahol éppen nyit egy új hely és sok az olyan játékos, aki még csak most ismerkedik a játékkal. Ott voltam például a barcelona-i kaszinó nyitásakor is, vagy sokat jártunk osztrák turistahelyekre, ahol igen sok "fish" ücsörgött az asztalnál.

PN: Ez érdekes. Ez a jó cash game? Anyagilag lehet, de én személy szerint jobban kedvelem azt, ahol a JÓ játékosok miatt JÓ a játék - van hozzá műsor, van izgalom és nem unalmas az asztaltársaság.

FA: Ha elmész külföldre és már lefosztottál pár asztalt, akkor mindenképp érdemes is beülni egy ilyen "műsoros" asztalra. Ahol ordítoznak, repkednek a lapok és az all-inek. Itt lehet iszogatni is és szórakozni egy jót. De nem ez a jellemző. Az a jellemző, hogy meg akarod keresni azokat az asztalokat, ahol kövér német turisták és nyakkendős, öltönyös olaszok vannak, akiknél sok pénz van és ráadásul hajlandóak is azt kockáztatni.

PN: Nagyon kíváncsi lennék a magyarországi partikra is. Legendák zengenek egy asztaltársaságról, amelynek Te is tagja vagy és mondhatni valódi high-stakes pókert játszotok. Akár nevek nélkül is mit lehet erről tudni?

FA: Van ilyen tényleg. Rendszeresen összejárunk egy többé-kevésbé fix társasággal - Kaló Dénes, Móger György, Tóth Richárd, Tolnai Tibor és Ladányi "Patikus" Pál! (megjegyzés: az utóbbiról mindenképp érdemes tudni, hogy talán Ő az egyedüli aki mer is és nyer is, ha online Limit Holdem asztalhoz ül valamely nagy netes terem egyikében) Nem csak Texas Holdemet, hanem más pókerfajtákat is rendszeresen játszunk. Egyfajta dealer's choice ez, hiszen amikor valakire rákerül a sor, akkor mondhatja például, hogy most két kör Omaha Hi/Lo-t szeretnék. De lehet akár 32 lapos Omaha vagy mondjuk Deuce to Seven is. Mostanában gyakran előfordul, hogy több gyors sit-n-go partira ülünk össze, hiszen vannak a társaságban olyanok is, akik rajonganak a versenyekért és a kedvükért ezt is megtesszük.

PN: Mik a tétek?

FA: Ez örök vita tárgyát képezi, hiszen van pár notórius tétemelő közöttünk. Az ő kicsapongásaikat sokszor nem akceptálja a társaság - a különbségek milliósak, esetenként tíz milliósak is lehetnek. Mondhatjuk azt, hogy egy este után a nyertes, illetve a vesztes 5-10 millió plusszal, illetve mínusszal áll föl az asztaltól. Limites játékokat többnyire 100K/200K alapon játszunk, pot limitet 25K/50K téten, de manapság nem gyakori, hogy gyors sit-n-go partikra esik a választásunk ahol a buy-in 200K-1M között mozog.

PN: Impozáns számok ezek! Azt hiszem ez a parti még külföldön is szinte bárhol megállná a helyét. Nyilván itt egy többmilliós pot sem ritka - lehet buta kérdés, de volt amikor megremegtél egy ilyen kassza esetén?

FA: Nem jellemző. Volt, hogy egyszer-kétszer kicsit "izgultam", mikor betoltuk az összes pénzt - 5-5 millió forintot. Nekem a legnagyobb drillem volt, és mielőtt kiterítette volna lapjait az illető, izgultam, hogy ő is drillt mutasson, ne valami sor- vagy színkombinációt.

PN: Nem semmi. Említetted az előbb az 32 lapos Omahát. Illetve több pókerfajtában is játszák ezt a verziót, ahogy hallottam. Én nem próbáltam még ezt, és szerintem több olvasónk sem. Mesélj ezekről is kicsit.

FA: Ez a játék is azoknak van kitalálva, akik JÁTSZANI szeretnek. Nem lapot eldobálni érkeznek a kaszinóba, hanem játszani. Vegyük mondjuk az Omahát. A 32 lapos verzió esetén a 7-es alatti kártyák nem játszanak, így sokkal "sűrűbb" lesz a pakli. Mindenki kap négy lapot, majd csapunk egy flopot - na ott aztán tutira talál mindenki valamit, így igen izgalmas játék szokott kialakulni. Nyilván aki minél-többet játszik ilyet, az annál jobban ismeri a kártyák "természetét", így nagyobb tapasztalata lesz, mit és mikor kell eldobni. Aki nagyon szeret játszani, annak mindenképpen ajánlom!

PN: Mint játékos, mik azok az erények, amelyek fontosak szerinted a pókerben és mik azok, amelyek Téged kiemelnek a mezőnyből?

FA: Egyik legfontosabb, hogy jól bírom a gyűrűdést, jól bírom ha vesztek.

PN: Anyagilag vagy pszichikailag?

FA: Pszicihikailag természetesen. Anyagilag bárki jól bírhatja, az előbbi terén viszont már kevesebben. Túlzott önbizalmam van, ezért nem nyomaszt a vesztés. Ha bukok, mindig úgy gondolom, hogy holnap majd nyerek még többet is. A másik fontos dolog, hogy el tudd helyezni önmagad - itt ez nagyon sokaknak hibája. Esetleg itthon, egy adott társaságban Te mondjuk jó vagy Omahában, és mondjuk tízből kilencszer nyersz, az nem azt jelenti, hogyha kimész Bécsbe, Párizsba vagy esetleg Londonba, beülsz a nagy Pot Limit Omahába, akkor majd ott is jól megpirítom őket. Ott engem pirítanak meg egy óra alatt! Tehát ez nem jelenti azt, hogy Te tudsz Omaházni, hanem azt, hogy ebben a körben Te jó vagy. Sok embert és nagy pénzeket láttam így elúszni, akik ezen a téren tévedésben voltak. Elhitette magával vagy elhitették vele a palik, hogy ő nagyon jó, kiment és nem értette, hogy mi van! Az Omahára ez különösen igaz, de természetesen a többi típusra is. Érdekes módon úgy látom, hogy a magyar No Limit Texas játékosok külföldön is hellyel-közzel megállják a helyüket.

PN: Mi miatt van ez?

FA: Ezen én nagyon sokat gondolkoztam korábban. Szerintem az az ok, hogy külföldön Omahában nagyon nehéz már "palit" találni - aki ott ezt játsza, az már több éve csinálja. Míg Holdemben még külfölden is mindig vannak új játékosok, aki mondjuk 2 hónapja kezdett játszani. Most a friss játékosok a Holdem asztalhoz fognak ülni, mert azt ismerik és azt látják a tévében. Régen - és ez még öt évvel ezelőtt is így volt - a "palik" bekényszerültek az Omaha asztalokhoz, mert egyszerűen nem volt más.

PN: Mi volt a legnagyobb élményed a pókerrel kapcsolatban?

FA: Ez is Bécshez kötődik, amikor egy nagy versenyhétvégén Best Overall Player ( Torna Legjobb Játékosa) lettem! Itt pontozták a különböző versenyeken elért eredményeid és ezek összesítésével kialakult egy ranglista a játékosok között, amelynek én az élén végeztem. 20 pont az első hely, 19 a második, .... , 1 pont pedig a 20. helyért. Itt nem feltétlenül az nyer, aki a legtöbbet nyerte a tornán, hanem aki a legstabilabban teljesít (2 első hely és 1 második itt kevesebb lehet 6 ötödik helynél mondjuk). 2003-ban egy orosz vezette ezt a listát, amelyből ekkor már csak egy Seven Card Stud verseny volt hátra. Ráadásul az ipse még "vérdíjat" is tűzött a fejemre, hiszen €1,000-t ígért annak, aki engem itt kiüt. Tehette ezt könnyen, hiszen ha én kiesek, akkor ő biztos nyer (itt a torna teljes összdíjazásának a 3%-át fizették, ami elég jó summa volt). Száz-egynéhány játékos indult a versenyen, és az utolsó három asztalnál még mind a ketten játszottunk. Ekkor kalkulálni kezdtem és kiszámoltam, hogy az orosz semmiképp sem juthat döntő asztalra, nekem pedig minimum 5. helyen kell végeznem. Akkor jött el az én időm, amikor az oroszt átültették az én asztalomhoz. Innentől kezdve én végig őt támadtam és csakis ellene játszottam. Vagy Ő - vagy Én! Jól sikerültek a dolgok és az oroszt itt sikerült is kiejtenem, végül pedig negyedik lettem, így komoly taktikai csata után megszereztem az áhított díjat!

Volt egy másik érdekes partim is, amikor Velden-be játszottam a nagy €1,500 Main Eventen, ahol szintén volt egy ilyen Best Overall díj meghirdetve - itt egy autót lehetett nyerni. Az utolsó verseny előtt fej-fej mellett állt a PokerWorld tulajdonosa, a kínai Jin és egy Antonio nevezetű olasz. Amelyikőjük hamarabb kiesik, az bukta az autót. Ennek köszönhetően nagyon óvatosan játszottak, amit én kifigyeltem és sokszor rájuk hívogattam. Legtöbbször csak szívták a fogukat és igen erős lapokat is eldobtak, mert nem akartak a másik előtt kiesni. Ez is érdekes volt. Végül Antonio esett ki és Jin gurulhatott haza az autóval.

PN: Mik a kedvenc pókerfajtáid?

FA: Ismerem többnyire mindet. Játszani úgy körülbelül a felét tudom - jól. Nagyon szeretem mondjuk a Deuce to Seven-t vagy az Omaha pot limit és a limit változatát.

PN: Mi a véleményed a limites pókerről? Sokan ezt nem szeretik, mert ugye itt nem lehet a hívás nagyságával operálni, nem lehet blöffölni, stb. Ez nem von le az élményből?

FA: Úgy kell játszani, hogy itt ezeket nem lehet. Én úgy fogalmaznék, hogy a limit kevésbé póker, jobban matematika. Ha érzelmileg akarnám megközelíteni, akkor azt mondanám, hogy a jó limit játékos mesterember, a jó pot limit játékos pedig művészember. Ettől függetlenül, limit játékban a mesterember több pénzt csinál, mint a művész... Igazán nagy pénzt csinálni ugyanis igazán nagy tétű limit cash game-ben lehet. És ami még szebb - biztosan lehet! Itt igazán kijön a tudás, hiszen ha mondjuk 10 órát játszunk Omaha Hi/Lo limitet, akkor ott nem tud annyira kifordulni a lap, és nem történhet akkora baleset, hogy egy profi bukjon egy "amatőr" ellen. No limit esetén persze előfordulhat, hogy már az első fél órában úgy megpirítanak, hogy utána már "csak úgy" ül ott az ember.

PN: Na igen, erről már biztosan többen tudnánk mesélni. Térjünk ki még egy szokásos kérdésre - mi a kedvenc lapod, mondjuk No Limit Holdemben?

FA: Nekem nagyon különleges a No Limit Holdem kedvenc lapom, hiszen borzasztóan kedvelem a KÉT ÁSZT! Ez az én kedvencem, a többi kedvencet pedig meghagyom másoknak.

PN: Mennyire jön ez be?

FA: Bejön. Főleg az utóbbi időben, amikor egyre gyakrabban vetemedek No Limit Holdem asztalokhoz. Sérti ugyanis az önérzetem, hogy sok gyenge játékos ezeken több pénzt csinál, mint mondjuk én Pot Limit Omahán. Beültem hát én is a Holdem asztalra, ahol megfigyeltem, hogy €10/€20 tétes asztaloknál akkora "palik" ülnek, hogy egy minimális pot mellett akár egy hatalmas overbetet is gyakran képesek megadni - mindenféle közepes lappal. Volt például olyan, hogy az alap volt csak bent (€30) és én két ászra azt mondtam: €600! És megadta! Flop után behívtam az egészet, azt is megadta és Q-10 egy színű lapja volt, ő pedig még csodálkozott, hogy nekem két ászom van!

PN: Aggresszív játékos vagy?

FA: Mindenki annak gondol és én magam is osztom ezt a nézetet. Igen az vagyok!

PN: Beszéljünk még kicsit a közelgő Budapest Poker Open kapcsán a Te első BPO sikeredről. Mi volt a véleményed a versenyről?

FA: Azt volt a véleményem, amit ott ki is fejtettem: "Ennyire könnyű versenyt, ilyen könnyű mezőnnyel soha többet nem fognak rendezni Magyarországon!" - egyszerűen nem tudtak játszani az emberek. Nem ismerték a versenystratégiát, nem ismerték mi az, hogy valaki short-stack és mit kell akkor játszani. Hihetetlen szerencsés partikat nyertem. Nem úgy szerencséseket, hogy kijött a flush vagy ilyesmi, hanem olyanokat, amiket az embereknek meg kellett volna adni. Például: pre-flop például az egyik csak megadta a hívásom, mikor a kezében két ász van, majd a 2-2-7 flop után újra hívtam egy nagyot, amire bemutatva a két ászt dobta a lapjait. "Biztos kettesem van" - mondta. Hát persze, hogyne!

A döntő asztalon kiemeztek például egy partimat, amikor eldobtam egy AK-t. Tettem ezt azért, mert nem akartam látni az ellenfél pocket párját és nem akartam ezzel egy "pénzfeldobásos" all-inbe belemenni (egyébként a tévében visszanéztem és A-10 volt nála, tehát nagy favorit lettem volna). A döntő nagy része folyamán végig hagytak emelgetni - így úgy éreztem ez a fajta játék nekem fekszik és ott ezzel a stratégiával tudom legyőzni őket. Ha a többi játékos ott jobban kényszerít engem, mondjuk hívogatták volna a re-raise all-in emeléseket, akkor nem tudtam volna ezt játszani, és előbb-utóbb be kellett volna menjek egy relatív közepes lappal is. De nem tették, így én tudtam érvényesülni és végül meg is nyertem a versenyt!

PN: Ott leszel a mostanin is?

FA: Természetesen!

PN: Akkor ott biztosan találkozunk, hiszen Élő Online Közvetítést adunk majd a versenyről. Sok sikert kívánunk hozzá és köszönjük az interjút!

FA: Nagyon szívesen, sok sikert kívánok én is hozzá!

Fóris Attila - a Cash Game Rém! 102

PokerNewser: Ha kedvet kaptatok egy kis Omaházáshoz, akkor nyugodt szívvel ajánlhatom Nektek az Everest Poker termét, ahol számtalan magyar játékos és remek Omaha asztalok várnak Téged - nem is beszélve a $100+$50 EXTRA Hu.PokerNews.Com Bónuszról!

TOVÁBBI CIKKEK

Mi a véleményed?