Miért döntött jól a floorman Koroknai András szabályértelmezési ügyében?

Miért döntött jól a floorman Koroknai András szabályértelmezési ügyében? 0001

Gondolom már minden hazai pókeres végigrágta ismerőseivel, hogy most akkor mi is volt az az allin-muck ott az 5. nap sűrűjében, és helyes vagy helytelen szabályértelmezés mentette-e meg Koroknait a kieséstől?

Anélkül, hogy újravennénk a teljes leosztást, szerintem érdemes még pár dolgot tisztába tennünk a helyzet kapcsán, úgyhogy vitaindítóképpen leírom, én hogy látom a történteket.

Mi a döntés alapja?

A döntés kimondja, hogy Koroknai András keze halott, mielőtt ellenfele reagált, így ellenfele mindössze a kasszában már bent lévő összegre (60.000) jogosult, az all-in összegére nem.

A döntés alapjának fő oka tehát, hogy Koroknai ellenfele, az eredeti emelő, Gaelle Baumann nem snap-callolta ellenfele all-injét. Vagy azért mert még királyokkal is félt gondolkodás nélkül kockára tenni a zsetonjait, vagy mert Kori időt sem hagyott neki, és a nagyvak foldját látva azonnal küldte a lapjait az osztóhoz.

A reakció elmaradása az alábbi szabály miatt fontos:

All chips put into the pot in turn stay in the pot. If a player has raised and his or her hand is killed before the raise is called, the player may be entitled to the raise back, but will forfeit the amount of the call. (Rule No. 83)

Vagyis minden zseton, ami a kasszába kerül, a kasszában is marad. Ha azonban egy játékos emel, ám a kezét még az előtt halottá nyilvánítják, hogy ellenfele megadott volna, úgy az emelés összege visszajárhat, de a megadáshoz szükséges zsetonokat elveszíti.

Vagyis a szabály alkalmas a tényállásra, amennyiben teljesül annak két sarkalatos feltétele:

  • A - Legyen halottnak nyilvánítva a kéz
  • B - Legyen megfelelő méltányossági indok arra, hogy vissza is járjon az emelés összege.

A. Miért lehet halottnak nyilvánítani a kezet?

Koroknai muckolta a kezét, azt az osztó elvette, és az eset végére, már csak az egyik lapot lehetett volna visszakeresni. Amennyiben az osztó vagy a floorman szeretné rákényszeríteni a játékosra az all-int, úgy lapjai showdown szituációban még ekkor is visszajárnának az allin-védelem értelmében. Extrém esetben, ha érdekében áll, akár egyetlen lappal is megpróbálhatná megnézni a közös lapokat.

Ebben az esetben azonban ez nem áll a játékos érdekében, hiszen még csak showdownig sem kerültünk, a call ugyanis elmaradt. A showdown-szituáció és az allin-védelem nélkül pedig, már egy dobott lap után is halottá kell nyilvánítani a kezet. Ezt a feltételt tehát kipipálhatjuk.

B. Miért alkalmazható a méltányossági szabály?

Ha egyszerűen szeretnénk összefoglalni, hogy mi indokolhatja a méltányosságot (és itt nem a szabályoktól való eltérésre gondolok, hanem arra, hogy a floorman szükségét érezze annak, hogy éljen a 83-as szabályban megfogalmazott és számára biztosított lehetőségekkel), akkor azt mondanám:

  1. az ügyeskedés (angleshooting) kizárhatósága
  2. a játékosok terhelhetőségének figyelembevétele
  3. és a játékosok érdekeinek szem előtt tartása

1. Ügyeskedés
Az ügyeskedést gyakorlatilag teljesen kizárhatjuk, ezt az egyet talán senki nem vitatja. Annak az esélye, hogy Kori direkt muckolta volna lapjait, gyakorlatilag nulla, ezzel ugyanis semmilyen előre látható előnyhöz nem jut.

Ez a körülmény tehát megengedi a méltányossági szabály alkalmazását.

2. A játékosok terhelhetősége
A játékosok terhelhetőségének megítélése már valamivel nehezebb kérdés. Az egész akció alapvetően feltételezi, hogy amikor Koroknai András all-int jelentett, nem látta Gaelle Baumann eredeti emelését, erre az osztó nem figyelmeztette, és húzásával csak a nagyvakon ülő Gavin Smith vaktétjére hajtott.

Nem olyan nehéz ezt elhinni, tekintettel arra, hogy az osztó, a beszámolók szerint több hibát is elkövetett az adott sessiönben, és, hogy ha el is hangzott valamiféle jelzés, Koroknai már más esetben is értett már félre akciókat ("Count"-ot "Call"-nak hallva például). Ha figyelembe vesszük a játékosok ültetését, jó esély van rá, hogy a kérdéses eredeti emeléshez használt zsetontorony takarásban került be.

Szóval lehet érvelni amellett, hogy Koroknainak "nem kellett tudnia" az eredeti emelésről, és így nem lett volna "tisztességes" kieséssel büntetni tévedése miatt. A kérdés csak az, hogyan lehet eldönteni, hogy a játékos önhibájából vagy azon kívül került a szóban forgó szituációba?

Erre az a válaszom, hogy talán sehogy. Éppen ezért inkább azt érdemes vizsgálni, melyiket támasztják alá inkább az eset körülményei.

Hogy perspektívát adjunk a problémának, nézzünk meg egy másik, szintén a WSOP Main Eventen történt esetet!

Nick DiVella all-int jelentett korai pozícióból, betolva legnagyobb névértékű, narancssárga zsetonokból álló tornyát. Mindenki dobott, míg valaki megkérdezte, mennyi pontosan az all-in. A dealer leszámolta a stacket, és kijelentette, hogy 675.000 DiVella összes zsetonja. A kérdező ezután dobott.

Steven Gee az egészből mit sem hallva azt hitte, hogy ellenfele az általa középre tolt 75.000-el emelt csak (ami ezen a vakszinten még egy mini-raisenek is kevés lett volna), és csak megadni szeretett volna. Hamarosan ott termett a floorman, és Gee hiába tiltakozott, kötelezték rá, hogy callolja ellenfele all-injét.

Nick DiVella {a-Clubs}{k-Spades}-t, míg Gee {k-Hearts}{7-Hearts}-t mutatott, ám a turnön feltűnt a {7-Spades}, így DiVella egy "véletlen megadásnak" köszönhette kiesését.

Itt, bár végül DiVella itta meg a szituáció levét, a floorman végső soron Gee-t büntette, helyesen. Többen próbáltak már párhuzamot vonni a két eset között, számon kérve valamiféle konzisztenciát, de erre szerintem több szempont miatt sincs lehetőség.

Gee ugyan - akárcsak András - valóban "elnézett" egy szituációt, az ő terhelhetősége azonban aligha vitatható. Rákérdező játékos, újra leszámolt zsetonok, megengedettnél kisebb emelés, ez túl sok olyan körülmény ami mellett a játékostól elvárható, hogy tudja, mi történik az adott leosztásban.

Koroknai ellenben egy takarásban ülő játékos, az osztó által nem bejelentett UTG emelését hagyta figyelmen kívül. Az, hogy ennek ellenére is minden esetben elvárható-e a játékostól, hogy észre vegye a történteket már abszolút külön megítélés kérdése.

A lényeg, hogy míg Gee esetében a körülmények alapvetően a játékos terhelhetősége mellett, addig Koroknai esetében az ellen szólnak. A méltányossági szabály alkalmazására tehát személyes belátás szerint, van lehetőség.

3. Játékosok érdekei
A játékosok érdekeit tekintve a két fél szituációja nincsen egyensúlyban. Lehet ugyan mondani, hogy Gaelle a királyaival jól megjárta, hogy nem kapta meg Koroknai zsetonjait, ez a körülmény és az összes többi "mi lett volna, ha" azonban nem releváns a helyzet megítélésének pillanatában.

Amikor ugyanis a floorman odalép csak egy all-int mondó, majd a saját kezét tévedésből dobó játékost, és egy eredeti emelőt lát. Koroknainak nyilván az az érdeke, hogy ne kerüljön egy lappal, vagy lap nélkül all-in szituációba. Ő a vakot akarta elrabolni húzásával, intenciói tehát - téves cselekedete ellenére - egyértelműek.

Ellenfele UTG-hívása után azonban nem callolt, vagyis nem adott hangot szándékainak. Elsőre talán jogászkodásnak tűnhet ezt felvetni, hiszen egyértelmű, hogy bármilyen lappal szívesen venné a francia hölgy az ajándék zsetonokat, a szituációt, és a játékosok érdekeit azonban nem a döntés dinamikájában, hanem a játék, a leosztás dinamikájában kell vizsgálni.

Ahol Gaelle intenciói és így az érdekei igenis kérdésesek. Egyszerűbben mondva: felmerül, hogy a hívónak akár még kedvezőbb is lehet a könnyen szerzett 60.000 zseton plusz a vakok, mint egy esetleges all-in szituáció, így a téves dobás akár még szerencsés is lehet a számára.

A játékosok érdekei tehát szintén megengedik a méltányossági szabály alkalmazását.

A döntés helyessége

Adott tehát egy olyannyira bonyolult szituáció, amit ugyan tételesen nem rendez a versenyszabályzat, de kimondva lehetőséget ad egy méltányossági szabály alkalmazására.

Ennek egyik feltétele, hogy a lapot indokolt legyen halottá nyilvánítani, a másik pedig, hogy a floorman úgy érezze, érdemes ezúttal élnie a rendelkezés adta lehetőségével. Ez utóbbi feltétel elbírálásának szempontjain lehet vitatkozni, ha azonban a játékosok terhelhetősége, érdekei és az a szempont, hogy az akciót ne lehessen tudatosan valamilyen jogosulatlan előny szerzésére felhasználni (angleshooting), akkor nekem úgy tűnik, a versenybíró helyesen döntött.

Ez persze - az ügy kapcsán kialakult vita, és a végeredmény tekintetében - valószínűleg sem Koroknai Andrást, sem Gaelle Baumannt nem vigasztalja.

Koroknai András magyar nyelven adott interjúja a PokerNews-nak

TOVÁBBI CIKKEK

Kapcsolódó Versenyek

Mi a véleményed?