Hol van most: a 2008-as World Series of Poker Main Event badbeatjét produkáló Paul Snead

Paul Snead

Annyira letört, hogy majdnem abbahagytam miatta a pókert” – mondta Paul Snead arról a badbeatről, amelyet a 2008-as WSOP-n szenvedett el.

Ha összeállítanál egy listát az elmúlt évtized legnagyobb World Series of Poker badbeatjeiről, Paul Snead esete biztosan ott lenne. Snead ellen nemcsak egy kétoutos javulás jött be a riveren (Scott Montgomery a verseny egyik kulcsfontosságú szakaszában húzta be a nyerőt), ő volt az, akire Tiffany Michelle kikérte az időt.

Ha Snead megnyerte volna a Montgomery elleni leosztást, akkor a 20 játékos közül a második lett volna a chipcountban, ehelyett viszont 21. helyen kiesett, és $257.334 dollár vihetett haza. A badbeat nélkül alighanem drasztikusan másképp alakult volna az élete.

Azóta Snead csak három versenyen ért fizetős helyre – minden évben egyszer. A legemlékezetesebb, és amely valószínűleg újra beindította karrierjét, az a nemrégiben rendezett WSOP Circuit Foxwoods Main Event-je volt, ahol negyedik lett és $65.096-t kapott. A tornát egyébként Kevin “BeL0WaB0Ve” Saul nyerte és győzelméért $194.178-t kapott, plusz megszerezte első Circuit-gyűrűjét is.

Snead mostanában nem játszik annyi tornán, de a PokerNews kérdéseire válaszolt a Foxwoodsban, sőt, még arról a kézről is hajlandó volt beszélni, amely megváltoztatta az életét.

Az interjú előtt elevenítsük fel a handet:

Mesélnél egy először arról a bizonyos leosztásról, és hogy milyen hatással volt az rád?
Tulajdonképpen kisiklatta a pókeres karrieremet. Akkoriban annyira csalódott voltam, hogy komolyan elgondolkodtam azon: abbahagyom. Akkor, amikor megtörtént, még azt mondtam rá, oké, persze, megesik, de amikor higgadtan átgondoltam, és láttam a következő hónapokban közeledni a novemberi döntő asztalt, akkor mellbevágott.
Nyilván én már nem voltam érintett a nagy médiafelhajtásban, de nekem is hoznom kellett a komoly döntést. A leosztás pillanatában elég biztosan éreztem, hogy Scott Montgomeryt segítette az ász a riveren. Teljesen nyilvánvaló volt. Nagyon megviselt, hogy rosszul döntöttem akkor a WSOP-n. A hónapok pedig csak teltek, én pedig novemberig nem játszottam versenyen, de akkor a November Nine előtt elmentem a Foxwoodsba egy WPT-tornára, ahol buborékként estem ki a 10.000 dolláros versenyből.
És akkor már nem érdekelt a póker. Már nem szórakoztatott, nem töltött el jó érzéssel, ezért belefogtam egy vállalkozásba a testvéremmel, amelyet már négy éve csinálunk, szinte folyamatosan. A két gyerekem mostanra már gimnazista, mindkettő élsportoló, igyekszem egyengetni az ő karrierjüket is, vagyis eléggé elfoglalt vagyok mostanság. Ha van egy-két üres napom, akkor eljövök a Foxwoodsba, vagy elmegyek a Borgatába, de évente talán csak két-három ilyen alkalom adódik. Ennyi pókert még elvezek, nincs nyomás, kevés a stressz, az élet pedig jó.

Ha megnyerted volna azt a handet, tiéd lehetett volna a világbajnoki cím?
Második lettem volna a chipcountban úgy, hogy 20 játékos maradt versenyben. Nagyon feszes, nagyon kiszámítható játék folyt a mi asztalunknál. Nem tudom, hogy nyertem volna, vagy nem, de biztosan döntő asztalra jutok, ehelyett ott ültem összetörve. A többit pedig tudjátok.

Hogy érezted magad, amikor Tiffany Michelle kikérte rád az időt? Idegesített?
Röviden: igen. Neki aztán semmilyen oka nem volt rá, hogy időt kérjen. Nem volt játékban abban a handben. Szerintem csak dühös volt rám. Az nem látszódott a WSOP-közvetítésben, de nem sokkal előtte nagy kasszáért játszottam vele, és a flopon dobott. Az egy kicsit megfogta, ideges volt, és úgy éreztem, az időkérés egyfajta bosszú volt velem szemben.

Alapvetően jól játszottad meg a handet, a tiéd volt a jobb indulólap, bekerült minden zsetonod középre. Ugyanúgy döntenél most is, mint akkor?
Egy kis részem azóta is azt gondolja, ha Montgomery szándékosan, tudatosan végiggondolva csinálta, amit csinált, akkor megemelem a kalapomat előtte. De erről azóta sem vagyok meggyőződve, még mindig úgy gondolom, hogy ott, akkor nem tudta, mit csinál, és ezért viselt meg, ahogy kikaptam.
Úgy éreztem, jó a readem Scotton. Akkor nem igazán volt mozgástere, nem volt olyan jó pókeres, mint most. Mostanra nagyon sokat fejlődött, de akkor korlátolt pókeres volt. Túl sokat emelt vissza preflop, majd túl nagyokat hívott flopon. Rögtön az elején elvitte a potokat, lecsapott rájuk, túl agresszív volt. Több napon is játszottam vele egy asztalon akkor, elég jól ismertem a játékát. Ahhoz legalábbis, hogy jól olvassam, és ezért adtam meg az emelését flop előtt. Ráadásul én voltam a gombon, ő pedig vak volt.
Egyvalamit viszont biztosan máshogy tennék most: a flopon rá kellett volna tolnom a teljes stackem, nemcsak egy kicsit emelnem. Ki tudja, hogy reagált volna, ha betolok mindent. Az a rettenetesen kicsi emelés a tornámba került, de akkor annyira erősnek éreztem magam, annyira jó readem volt, hogy a bubikkal kellően erős vagyok, hogy nem tudtam másképp dönteni, minél többet ki akartam húzni a potból. Emlékszem, még mondtam is magamban, hogy hagyok esélyt, ha esetleg javulna, vagy netán már most jobb handje lenne, mint az enyém. Aztán szépen felfedte a keze erejét az all-innel – sejtette, hogy nem fogok dobni, és tudta, hogy meg kell vernie a bubikat, amik a kezemben voltak.
Ezért gondolkodtam olyan sokat akkor, hogy Tiffanny Michelle rám hívta az órát. Azt nem is lehetett felmérni a tévében, hogy mennyit gondolkodtam. Három, vagy négy perc lehetett bevágva a közvetítésbe, én viszont vagy kilenc-tíz percig gondolkodtam. Ezt el kell mondanom Tiff védelmében, hogy nem három, hanem tíz perc után kért időt. Azt viszont továbbra is hülyeségnek tartom, hogy 50 nagy vakkal az mondogatta: shortstack, ezért akart sietni.
De ő is megfizette az árát ennek a húzásnak. Szerintem nagyon is jó karrier várt volna rá, ha kedvesebb abban a leosztásban, jobban eladja magát a tévén keresztül. Nagyon aláásta ezzel az imázsát, amivel sok pénzt bukott. De ez csak az én véleményem.

2008 óta játszottál a WSOP Main Eventjén?
2009-ben még igen, de utána már nem.

Tervezed, hogy elindulsz még a vb főversenyén?
Igen. Mint mondtam, négy éve üzletember vagyok, a saját vállalkozásomban. Egyszer biztosan túl fogok adni a cégen, valamikor a következő évek során, és minden bizonnyal újra asztal mellé fogok ülni, mint főállású pókeres. Valószínűleg sokkal nyugodtabb leszek, mert a kölykök addigra már egyetemen lesznek, a feleségem ott lesz mellettem, utazhat velem a versenyekre, régen ez is hiányzott a pókerből. Teljesen más körülmények lesznek, úgyhogy a válaszom: határozott igen!

TOVÁBBI CIKKEK

Kapcsolódó Versenyek

Kapcsolódó Játékosok

Mi a véleményed?