A korábbi PokerNews-tudósító Tom Sextonnál négyes stádiumú hasnyálmirigyrákot diagnosztizáltak

Mike & Tom Sexton

Tom Sexton, aki a Pókeres Hírességek Csarnokának tagja, Mike Sexton idősebb testvére, és a PokerNews korábbi írója, június 10-én súlyos sztrókot szenvedett el, miután korábban nem diagnosztizált négyes stádiumú hasnyálmirigyrákja súlyosabbra fordította állapotát. Tom kilátásai rosszak, de ez nem tántorította el családtagjait és barátait, hogy You Care Campaign néven jótékonysági akciót szervezzenek, amely Sexton és feleségének anyagi helyzetén hivatott javítani a beteg utolsó hónapjaiban.

„A kedvesség, szeretet és figyelmesség útkereszteződésében található egy tábla, amelyen az áll… Tom Sexton” – áll a You Care weboldalán, amelyet Karin Firmani, Linda Johson és Jan Fisher indított útjára. Tom Sexton neve a PokerNews olvasóinak is ismerősen csenghet, hiszen 2007 júliusától 2008 szeptemberéig Sexton’s Corner címen rovata volt az oldalunkon. Akkoriban John Caldwell volt a PokerNews főszerkesztője, aki most épp a PokerStars egyik vezetője.

Caldwell a következőképp emlékszik vissza a Sextonnal közösen töltött időszakra:

„Elég mulatságos történet, ahogyan Tom bekerült a PokerNews szerkesztőségébe. Ő lett volna az, aki a Stud és a Draw-versenyekről tudósított volna a PokerNews indulásakor, mivel a stábunkban található fiatalok szinte csak és kizárólag a no limit hold’emet ismerték. Emberre volt szükségünk a többi játékfajtához is, az pedig csak hab volt a tortán, hogy Tom szinte az összes nagymenő játékost személyesen ismerte.”

Tom sok mindent látott a pókertermekben. Egy nap odaléptem hozzá, és azt mondtam: „Megírhatnál egyet-kettőt a sztorik közül az oldalunkra.” Gondolkodott rajta, majd néhány nap múlva visszajött hozzám, kezében az első cikkével, szó szerint egy jegyzettömb lapjára volt írva, kézzel, nagyjából hat oldal volt, és az egészet papíron kaptam meg. Imádtam.

Tom energiája és lelkesedése sztorizás közben nem ismert határokat. Lenyűgözően tudott mesélni, és minden egyes története tele volt érzelmekkel, olyanokkal, amelyek szó szerint fertőzőek voltak. Nagyon szerettem Tom sztorijait hallgatni a WSOP ideje alatt. És valljuk be: hajnali kettőkor, amikor azt látod, hogy a srácok a vébén épp egyezkednek egy Stud-8 verseny kasszája felett – akkor nagy szükség van valakire, aki ébrentartja a figyelmedet.

Az, hogy Tom a PokerNews kolumnistája volt, semmi ahhoz képest, amit ő adott a pókervilágnak. A WSOP hivatásos fotósaként dolgozott akkoriban, mikor még a Binion’s Horseshoe szolgált a világbajnokság helyszíneként, minden egyes pókeres projektben ott volt, az öccsével együtt. Részese volt a Tournament of Champions megszervezésének és ő felügyelte a Poker Masterpieces-sorozatot is.

Csak úgy, mint testvére, Tom is nagyszerű sportoló volt. Sportösztöndíjjal jutott be az Oklahomai Egyetemre, ahol ő volt a tornászcsapat kapitánya, 1968-ban pedig országos bajnoki címet nyert a csapattal, emellett pedig elismert táncos volt.

Tom első PokerNews-cikke a – Sexton's Corner, Volume 1 - The Cab is Parked – arról szólt, hogy ő és öccse miként került kapcsolatba a WSOP-val.

A sztrók következményében Tom kognitív kapacitása súlyosan károsodott. Járni tud, de csak néhány szót képes értelmesen kiejteni, a családtagokat és barátokat azonban még felismeri, de másokat nem, vagyis dolgozni már képtelen. Betegbiztosítása ugyan van, a családja és a barátai, három gyermeke, négy unokája, négy fivére és két nővére azonban összefogtak, hogy gondját viseljék.

Mi pedig megszólaltattuk Tom néhány barátját és kollégáját, és arra kértük, hogy idézzék fel legkedvesebb emlékeiket.

A Poker Hall of Fame tagja, Linda Johnson

Tom Sexton with his wife Ann
Tom Sexton with his wife Ann

Elfogult vagyok. Nem tudom, hogy tudtok-e róla, de Tom és én néhány évig jártunk, vagyis szinte mindent tudok róla. Tom egy nagyszerű fickó.
Azt szerettem benne a legjobban, hogy szinte minden este elvitt táncolni. Mike is remek táncos, de Tom lenyűgöző. Szerepelt egy tévés táncvetélkedőben is, ő tanított meg táncolni. Az apjuk, Ray Sexton táncstúdiót üzemeltetett, egyszer láttam róluk egy felvételt, amelyen még kisgyerekként ropják a táncokat. Mellette én is remek táncosnak éreztem magam. Tom mindig azt mondta: „A táncban a férfi a keret, a nő a kép.”

James Guill — pókeres újságíró

Épp a 10.000 dolláros Stud-versenyről tudósítottam Heath Chickkel, és Tom beszámolóiból is dolgozgattam a PokerNews-nak, amikor észrevettem Archie Karast (az egyik legismertebb veterán szerencsejátékost, a hőskor egyik legnagyobb hazardőre – a szerk.) a mezőnyben.
Amikor megláttam, hogy ott van Archie, egyből azt gondoltam, hogy erről be kell számolni. Annál az asztalnál ült, ahol Negreanu, Hellmuth, Ted Lawson, meg Tony G. Ez elég menő asztalnak számított akkor, óriási durranás volt. Kicsivel később találkoztam Tommal, és meglepődött, amikor meséltem neki, hogy felismertem Karast. Azonnal elmondtam neki, hogy csak azért ismertem fel, mert olvastam a cikkét. Tom azonnal elkezdett mesélni nekem Karasról. Megköszönte nekem, hogy foglalkozom Karassal, akire ráfért egy kis népszerűség. Amikor mondtam neki, hogy természetesen hivatkoztam a cikkére, azt mondta, nem érdekli, neki csak az fontos, hogy Archie Karas talpra álljon.
A világbajnokság végéig minden versenyről írtam, ahol Archie elindult, Tom pedig mindenhol drukkolt a barátjának. Mindenkivel barátságos volt, és sokkal jobban érdekelte, hogy a pókerrel mi történik, mint a sajátnépszerűsége…

Jennifer Winter a Lovin Pokertől

Ő csinált nevet magának. Tom annyira kedves volt, hogy mindenkinek jókedvet varázsolt, aki szembe jött vele. Ja, és imádott táncolni, akárhányszor belebotlok a Dancing with the Stars-felvételeibe, amelyekben szerepel, mindig végignézem.
Nagyszerű családja van, tele szeretettel, nevetéssel és unokákkal. Ha tanácsot kérnél tőle, akkor biztos vagyok benne, hogy ezt mondaná: „szeress másokat, de sose feledd el szeretni saját magad!” ő az egyik legönzetlenebb ember, akit volt szerencsém megismerni.

Karin Firmani

Tom és Mike Sextont a kilencvenes évek vége óta ismerem, az első Tournament of Champions óta. Ők hozták össze, én voltam az egyik „háziasszony”, Mike volt a sztár, Tom pedig mindenkinek az apukája. Olyan kisugárzása volt, amelyet nehéz szavakba önteni. Amikor belépett egy terembe, akkor mindenki rá figyelt, és mosolygott, egy valódi kincs volt. Hálásak lehetünk, hogy barátnak, testvérnek, apának hívhattuk, ő volt a váll, akin sírtunk, és mindemellett egy igazi úriember. Tom Sexton egy ajándék.

TOVÁBBI CIKKEK

Kapcsolódó Játékosok

Mi a véleményed?