Vélemény: Dan Bilzerian 2016-os elnökjelölése

Dan Bilzerian President

Dan Bilzerian sokat tesz azért, hogy nehéz legyen jó arcként gondolni rá. Most rátett még egy lapáttal: bejelentette, hogy indul az Egyesült Államok 2016-os elnökválasztásán.

Dan Bilzerian helye

Ahogy Bilzerian a fegyverekről, a bulikról és a csajokról gondolkodik, az talán távolról izgalmas és szórakoztató perspektívának tűnhet, valójában azonban nem teljesen egészséges.

Ennek ellenére, nem gondolnánk, hogy a pókermilliomos ártalmasabb figura lenne, mint bármelyik másik, fake-life fantáziáját a social media különböző platformjain építgető celeb.

Annyi a különbség, hogy míg valakinek az a mindennél nagyobb kúlság, ha pálmafás háttér előtt csinál pucsítós-feszítős-csücsörítős-táskás-alvós selfie-t, addig ő 16 pár kebel között szeretne tankosat játszani. Az ő dolga.

Ha az olvasó Bilzerian nevét látja egy szalagcímben, nem is vár mást. Ha pedig kattint, nem fog felháborodni, hogy már megint csak a Playboy és a Guns & Ammo szerelemgyerekének amatőr változatát kapta.

Legalábbis eddig ez így volt. Az elnökjelöléses viccel azonban könnyen lehet, hogy Bilzerian ingoványos talajra tévedt.

Miért nem jó poén ez?

Azt, hogy az indulás lenne a valódi szándéka, szerencsére senki nem gondolja komolyan.

Jól látszik, hogy Bilzerian igazából csak egy óriási parti-körutban és némi extra pólóeladási bevételben gondolkodott, amikor jelöléséről döntött.

Bárki bármit is kommunikál majd stábjából ezzel kapcsolatban, hogy túljusson a bulvármédiumok szűrőjén, egész biztos, hogy nem a demokrácia visszásságaira vagy a fegyver- és szerencsejáték szabályozás problémáira akarja felhívni a figyelmet. Ócska médiahekk ez, ami ugyanabból a komplexusból táplálkozik, mint Bilzerian magamutogató alapállása.

Ahogy ő maga is elmondta egy interjúban, azért dokumentálja ilyen alaposan az "életét", mert kellemetlen múltja után, mindent szeretne elkövetni, hogy a bulikkal teli jelenét örökítse meg, és ez maradjon meg benne és környezetében.

Röviden, ugyanúgy kompenzál, mint most, amikor tulajdonképpen azt mondja: nekem több, mint kétszer annyi követőm van Instán, mint a hivatalban lévő Obamának, pedig ő aztán ráfeküdt a social kampányra. Miért ne lehetnék én az elnök?

A probléma ezzel az új fronttal annyi, hogy a politika egy komoly műfaj. Bármennyire is tűnik gyerekpuszilgatós, ruhaválasztós tabloid-kontentnek egy-egy amerikai kampány, az ottani politikai kultúra sokkal nagyobb becsben tartja a választás intézményét, mint az első ránézésre látszik. Éppen ezért nem lennénk meglepve, ha a követők és illetékes vetélytársak komolyan megbüntetnék Bilzeriant az átgondolatlan publicity-stuntért.

Nem azt mondjuk, hogy holnapután az IRS emberei fognak kopogtatni Dannél, és, hogy tömegesen kattintanak majd rajongói az "unfollow" gombra emiatt, de abban biztosak vagyunk, hogy ez a poénja nem sok embernél fog ülni. A mainstream média pedig már koránt sem a Kardasianokhoz hasonló futóbolondoknak járó elnéző hangnemben tudósít majd a "kampány" alakulásáról, hanem igenis kifejezi rosszallását.

Társadalmi berendezkedéseken, politikai intézményeken, vallásokon, sőt még halottakon is lehet ugyanis viccelődni. De ha egy magát "hazafinak" hirdető tróger pólóbolt-reklámjában hangzik el a poén, akkor jobb, ha nem nevetünk rajta.

TOVÁBBI CIKKEK

Kapcsolódó Játékosok

Mi a véleményed?