Faraz Jaka tanácsai a szponzárciós szerződésekről

Faraz Jaka

Mostanában inkább az üzleti tervek megvalósítása érdekli jobban Faraz Jakát, aki online és élő tornákon 3,8 millió dollárt nyert két éves sikerperiódusa alatt. A szponzorációs szerződésekről, a nyereménymegosztásról is beszélgettünk vele.

Ha valaki kifizeti egy játékos teljes online beülőjét, általában milyen arányban osztoznak a nyereményen?

- Általánosságban ez úgy megy, ha egy tornára szól a megállapodás, akkor 70:30 arányban osztoznak a nyereményen. Ha nem fizetsz be semmit, akkor az általad megnyert összeg harminc százaléka a tiéd. Ha még nincs neved a szcénában, és nem tudsz nagy eredményeket felsorakoztatni magad mellett, akkor nagyjából 80:20 a megoszlás. Csak azok a játékosok tudnak 30 százaléknál magasabb részesedést kicsiholni maguknak, akiket már ismernek, akik már bizonyítottak. A WSOP-ra ez kifejezetten igaz, hiszen ott a leghígabb a mezőny, a vébén talán kicsit jobb százalékokat tudnak maguknak a játékosok.

Mi a helyzet a többversenyes csomagokkal? Ugyanez a „szabály” vagy szokás vonatkozik rájuk?

- Igen, nagyjából ugyanez. Most állítottam össze egy öt versenyre szóló csomagot, az összes buy-in együtt $10.000-t adott ki. Először is fel kell állítani a céljaidat. Én 35 százalékos haszonkulcsot lőttem be, így meg kell szorozni a $10.000-t 1,35-tel, és eldönteni, hogy mekkora részét akarod te állni, és mekkora részét akarod támogatóktól megszerezni. Nagyjából fele-fele arányban adják el a részesedésüket. Persze, a nagy talány az, hogy túl sokat nem akarsz kockáztatni. Ha mindig mások pénzéből játszol, akkor az emberek egy idő után nem vesznek komolyan.

Ha egy pókeres többször is pénzbe ér, akkor is így oszlanak meg az arányok? A mecénás a végösszegből kapja a százalékát?

- Ez egy nagyon jó kérdés, szerintem ez a legnagyobb probléma ilyenkor. A legtöbb támogatói megegyezésben erre nem gondolnak, és nem egyértelmű megállapodásokat kötnek. Az elejétől fogva nagyon fontos, hogy mindkét fél egyértelműen és tisztán kommunikáljon, tudja, hogy mit várhat el a másiktól és mi történik akkor, ha a játékos pénzt nyer. Ha valaki a buy-inek tíz százalékát állja, akkor a bevétel tíz százalékát kéri, függetlenül attól, hogy mennyi a befolyt összeg. Úgy működik ez, ahogyan az adózás: a sztenderd eset az, hogy ha a játékos pénzbe ér, ki kell tölteni egy adózási nyilatkozatot, meg kell adni a megfelelő adatokat, az értesítési címet, vagy a könyvelő elérhetőségét. Nem fair, ha a valaki azok után a nyeremények után adózik, amit nem is kapott meg. Ezt már a kezdetekkor tisztázni kell.

Hogyan lehet hivatalossá tenni az ilyesfajta megegyezéseket?

- A legegyszerűbb módja ennek, ha a két fél között valamilyen írásos nyoma marad a megállapodásnak, amelyben rögzítik a részleteket. Ez lehet emailen, sms-ben, fórumon. Mindegy, csak valahol vissza lehessen keresni.

Mit tanácsolsz azoknak, akik azon gondolkodnak, hogy zsugásokba fektetnek?

- Tegyük fel, hogy hosszú távú üzletben gondolkodnak a felek. Szerintem a szervezés és a kommunikáció a legfontosabb. Szerintem sokan alábecsülik ezeknek a fontosságát. Sokan azt gondolják, hogy ha jó pókeresek, akkor jó mecénások is lesznek, de a kettőhöz teljesen más felfogás kell. Nem árt, ha valaki exceltáblákon rögzíti az összes általa támogatott játékost és minden egyes információt, amelyeket folyamatosan frissít. Segít nyomon követni az eseményeket. Ha jól kommunikáltok, akkor jól fog menni a kapcsolat. Ha hosszú távú szerződést kötsz valakivel nem engedheted meg magadnak, hogy bedobod a pénzt, és vársz a jackpotra. Időről időre beszélnetek kell, oda kell figyelned a „lovaidra” ha azt akarod, hogy jól fussanak. Mindig érdeklődnöd kell, hogy épp milyen formában van, van-e szüksége tanácsra. Kicsit úgy kell viselkedned, mint egy sportmenedzser...

TOVÁBBI CIKKEK

Kapcsolódó Versenyek

Mi a véleményed?