Sexton Sarok - Tanuljunk a katasztrófákból!

Sexton Sarok - Tanuljunk a katasztrófákból! 0001

Sok olyan pókerjátékos van, aki soha nem tanul a katasztrófákból. Persze ez a való világban is gyakran van így. Mielőtt a pókerről beszélnénk, el szeretnék mesélni egy igaz történetet, ami a Tahoe-tónál történt meg velem, amikor még a North Shore-i Yellow Cab taxitársaság igazgatója voltam, úgy 15 évvel ezelőtt. Egész nap dolgoztam, munka után pedig egy $10/$20-as Holdem partin igyekeztem kiheverni a fáradalmakat, az Incline Village-i Hyatt szállodában. $1400 nyerőben voltam, és minden remekül alakult, amíg egyszer csak meg nem szólalt a telefon...

A diszpécserem volt az: "Tom, jobb ha idejössz, teljes katasztrófa, ami odakint van!"

Mire én: "Miért, mi történt??"

A diszpécser így folytatta: "Annyit tudok most mondani, hogy kiküldtük a női sofőrünket, Suzie-t a The Good Times nevű kocsmába az Incline Village-be… Ő pedig ahelyett, hogy felvette volna az utast, ráhajtott, és ha jól tudom, a hölgy most a kocsi alá van szorulva, sebesült, és a katalizátor éppen égeti! A sofőr nem tud sem előre, sem hátra menni, és már kihívtak egy vontató kocsit is, hogy felemelje a taxit, valamint egy mentőhelikoptert, a Washoe kórházból. Csak két mérföld távolságra vagy a helyszíntől, jobb lenne, ha most azonnal odamennél!"

Miután ezt végighallgattam, megkérdeztem, van-e még valamilyen üzenete nekem. Vannak pillanatok a pókerben, amikor nincs más választása az embernek, ki kell szállni. Ez pedig egy ilyen pillanat volt! Gyorsan odaértem, mivel elég volt a helyszín felett lebegő helikopter reflektorát követni és alig hittem a szememnek, amikor megláttam, ahogy az emelős kocsi éppen a taxi hátulját próbálja megindítani. A szegény hölgy a kocsi alatt már halottnak tűnt, én pedig csak azon tudtam gondolkozni, hogy hogyan történhetett meg ez az egész egyáltalán?? Mint később kiderült, a hölgy már teljesen részeg volt, amikor bement a bárba, ahol elkezdte a többi vendég italait kortyolgatni. A pultos persze rászólt: "Hé, ilyet nem csinálhat! Hagyja abba, vagy kihívom a rendőrséget!" Mire az egyik vendég ezt mondta:" NE, ne tegye… csak egy taxira van szüksége, ami hazaviszi."

Így került a mi szerencsés sofőrünk a bárhoz, és amikor bement, hogy megtudja, ki hívta a taxit, a vendégek rámutattak a duzzogó részegre a pult végén. Erre aztán kapott hideget-meleget, mivel a hölgy egyáltalán nem akart taxiba ülni. A sofőr erre megadta magát: "OK, semmi gond, hölgyem, ne aggódjon.. minden rendben."

Ekkor a részeg nő barátja is besokallt és közölte barátnőjével, hogy elege van abból, hogy mindenki segíteni akar neki, Ő pedig így viselkedik. Azzal a lendülettel el is hagyta a kocsmát, alig egy perccel utána pedig Judy, a barátnő is távozott. Alig tudott járni, és meg akarta kerülni a kocsmát, aminek azonban a szomszédos utcája lejtős volt. Az utca tetejétől úgy 3 méterre elájult és sajnos a következő kocsi, amelyik elindult, nem láthatta őt. Szinte kötelező volt, hogy megtörténjen a katasztrófa!

A szerencsétlen taxisofőr, elmondása szerint nagyon aggódott a hölgy miatt, ezért elindult megkeresni Őt, hogy ingyen hazavigye. Szerencsétlen módon ráhajtott a testére, amit úgy érzett, mintha egy farönk lenne, ezért kiszállt megnézni. Amikor meglátta, hogy pont azt a hölgyet gázolta el, aki keresett, teljesen megőrült és sikítozva rohant be a kocsmába, hogy azonnal hívják a rendőrséget, a tűzoltókat, a mentőket és mindenkit akit csak lehet!

Nos, visszatérve az érkezésemhez, ahogy hitetlenkedve néztem az emelő kocsit, egy nagydarab nyomozó megveregette a vállamat, és azt mondta: "Úgy értesültem, hogy ön vezeti ezt a céget."

"Igen, én."

"Hát, most már nagy bajban van. A mi munkánk az, hogy lehetséges halálos balesetek helyszínén kábítószerek és orvosi receptek után kutassunk, és nézze csak, mit találtunk a sofőrje pénztárcájában!" Megmutatta nekem a sofőr öngyújtóját, aminek az alja elfordítható volt, és egy kis zacskó kokaint rejtett. Szörnyű képek peregtek le a lelki szemeim előtt mindenféle bírósági eljárásokról, ahol éppen kielemzik, hogy a sofőröm nem veszi fel az utasokat, inkább keresztül hajt rajtuk, miközben kokaint szívogat. Ekkor a nyomozó megszólalt: "A sofőrét drogtesztnek fogjuk alávetni, és lesz egy kis extra papírmunka is, ami magára vár majd a központban."

Egy taxisofőr sorsa onnantól kezdve megpecsételődik, hogy kábítószer birtoklásáért letartóztatják. Ez szinte általános szabály. Azonnali kirúgással jár, de persze a baj ekkorra már megtörtént. Előre utáltam a telefonbeszélgetést, ami rám várt, a taxi társaság tulajdonosával, amiben elmagyarázom neki, hogy hogyan történhetett meg a baleset és az első kérdésem rögtön az volt, hogy nincs-e kedve leülni…

Miután elmagyaráztam neki, hogy mi történt, ő teljes nyugalommal csak ezt mondta: "Hát, volt már korábban is olyan, hogy kábítószerrel kapták el a sofőrünket, meg olyan is, hogy elgázoltak valakit, de a kettő együtt még soha!"

Örömmel tudathatom mindenkivel, hogy az elgázolt hölgy életben maradt, bár öt hónapig lábadozott egy kórházban. Azt mesélik, hogy tanulni viszont semmit sem sikerült neki az esetből, továbbra is keményen iszik és most már az összes taxira úgy tekint, mint esküdt ellenségére.

Furcsa meglepetésekkel is szolgálhat a taxis szakma, ilyen volt az is, amikor egy új sofőr nemrégiben a Stateline-nál parkolt, amikor kétségbeesetten hívta a diszpécsert és közölte, hogy valami részeg nő üvöltözik vele, rugdossa a kocsit és azzal fenyegetőzik, hogy felrobbantja az egészet. Erre a diszpécser: "Ó ne aggódj miatta… Ő az, akit elgázoltak 15 évvel ezelőtt. Nem szabad tudomást venni róla és akkor békén hagy. Ha iszik, minden taxiban az ellenséget látja, de ne aggódj, te nem tettél semmi rosszat, csak ne figyelj rá!" A megzavarodott sofőr lezárta a kocsiajtókat, feltekerte az ablakokat, és kivárta a balhé végét, amikor a hölgy odébb állt. Nem is olyan egyszerű szakma a taxizás!

A történet lényege, hogy vannak emberek, akik soha sem tanulnak a katasztrófákból. A legtöbb ember soha egyetlen kortyot sem inna többet egy ilyen szörnyű eset után, mint amin a szóban forgó hölgy keresztülment. Ugyanez a jelenség a pókerasztal mellett is megfigyelhető. A hibákból való tanulás a póker egyik kulcsfontosságú eleme, és nem csak a saját hibáinkból, hanem másokéból is.

Hányan jártak már közületek úgy, hogy arra kapták fel a fejüket, hogy egy hangos, bunkó, ellenszenves alak ül le a pókerasztalhoz? A korábbi nyugodt légkör és a játék állapota teljesen megváltozik! Szinte látni lehet, ahogy minden egyes játékos összeszedi magát, és egyszerre célbaveszik közös prédájukat!

Nem könnyű úgy nyerni egy pókerasztalnál, hogy közben az egyik játékos az összes többinek azt sugallja, hogy ő az első számú közellenség. Néhány játékos egyszerűen nem tud tanulni a katasztrófákból. Rövid távon lehet szerencséjük, de hosszú távon elvágták magukat attól az esélytől, hogy nyerjenek. Olyan, mitha a Titanicon foglaltak volna egy lakosztályt, miután az már elsüllyedt!

Mindannyiunknak tudnia kell tanulni az ilyen bunkó, arrogáns, ellenszenves, tudálékos, vagy éppen folyamatosan panaszkodó játékosoktól, akik arról beszélnek, hogy a többiek milyen rosszul játszanak vagy éppen az osztót hibáztatják, amiért szándékosan szabotálja az ő tökéletes játékukat. És vannak persze technikák, amelyekkel gyakorlatilag egy hatalmas célkeresztet varázsolhatunk a homlokunkra. Az egyik legfontosabb dolog, amit meg kell tanulni annak érdekében, hogy elkerüljük a katasztrófákat, az az, hogy hogyan NE viselkedjünk a pókerasztalnál!

Amellett, hogy nyomon követed a játékosok emelési szokásait, és hogy mikor milyen lapokat játszanak meg, megtehetsz magadnak még egy nagy szívességet azzal, hogy ugyanígy nyomon követed a hangulatváltozásaikat is, különösen egy-egy bad beat után. Ha egy másik játékosnak összejön az a bizonyos kéz, ami nem jöhet össze, elismerően tapsol, és azt mondja: "Szép volt!" - vagy éppen örjöngeni kezd, mint egy három éves kisgyerek? A folyamatosan beszélő játékosok azok, akikre a legkönnyebb lecsapni a játék közben.

Talán felesleges megnevezni azokat a profikat, akik folyamatosan éretlen viselkedést mutatnak a tévében... Biztosan tudod, kikre gondolok. Szerintem, az ilyen játékosokat, akik folyamatosan osztják az észt, helytelen módon a tévéproducerek és a rendezők biztatják erre, a nézettségi adatok érdekében. Még akik nem játszanak, azok is nézni fogják a közvetítést, ha azt látják, hogy a jó fiú megveri a bunkó rossz fiút. Ilyen az emberi természet. Sajnos sok fiatal néző azt hiheti, hogy ez a fajta viselkedés a helyes, később pedig a kaszinókban próbálják meg utánozni őket. Ez viszont hosszú távon szinte biztos recept a bukáshoz. Már csak egy kis alkoholt kell hozzáadni és a meggondolatlanság a bunkósággal keverve a tökéletes recept ahhoz, hogy biztosan üres zsebbel indulj majd haza.

Emelem kalapom azok előtt az ismert profik előtt, akiket nem ragadott magával ez a természetellenes viselkedés. Az elegénsan és úriember módjára viselkedő játékosok azok, akik az elsimerést érdemlik. Néhány ilyen játékos aki most hirtelen eszembe jut: Barry Greenstein, Chip Reese, Erik Seidel, Berry Johnston, Billy Baxter, Chris Ferguson, Bob and Maureen Feduniak, Greg Raymer, Joe Hachem, Mark Gregorich, Allen Cunningham vagy Bill Edler. Bevallom, kissé elfogult vagyok, mivel a testvéremről van szó, de mindenképpen ehhez a listához sorolnám Mike Sextont is. A néhai Brian Saltust minden elképzelhető szempontból úriemberként ismerték, csak úgy mint manapság, egy, a nyolcvanas éveiben járó urat, aki kisebb bajnokságokon játszik. Történetesen Ő Jan Fisher édesapja, Mr. Peter Fisher. Sok játékos nevét meg lehetne még említeni a listán, de abban biztosan egyetértünk, hogy a rosszul viselkedő játékosok listája sokkal hosszabb lenne!

Külön említést érdemel Daniel Negreanu, nem csak azért, mert fiatal kora ellenére már ilyen eredményekkel büszkélkedhet, hanem azért is, mert akár nyer, akár veszít, nagyszerűen tud társalogni. Megvan az az egyedülálló képessége, hogy rengeteg információt képes begyűjteni az ellenfeleiről, anélkül, hogy untatná vagy folyamatosan sértegetné őket. Nagyon szeretem a szövegelését hallgatni a tévében, nagyon szórakoztatónak találom. Mint a játékot szerető kártyásoknak, a legjobbaktól kell tanulnunk, hogy hogyan viselkedjünk a kártyaasztalnál.

A cikkem üzenete az, hogy meg kell próbálnunk tanulni a legjobbaktól és a legrosszabbaktól egyaránt, hogy formálni tudjuk a saját viselkedésünket az asztalnál és a lehető legjobbat tudjuk kihozni magunkból. Ugyanez vonatkozik a mindennapi életre is. Tanulni a katasztrófákból, és arra koncentrálni, hogy hogyan NE viselkedjünk, legalább annyira fontos, mint bármi más, amit a profiktól tanulhatunk. Ezt ne felejtsétek el!

A kocsi előállt,

Tom Sexton

PokerNewser: Ti is tanuljatok a korábbi hibátokból! Sokan nem jöttek el első GRATIS BPO versenyünkre, és így elszalasztották az esélyt, hogy asztalhoz ülhessenek hazánk legnívósabb pókerversenyén. Remélem nem estek kétszer ugyanabba a hibába!

TOVÁBBI CIKKEK

Mi a véleményed?