Budapest Poker Open - Menny és Pokol

Budapest Poker Open - Menny és Pokol 0001

Úgy érzem mindenki felé magyarázattal tartozunk azért, amiért a Budapest Poker Open 2007 verseny élő közvetítése a döntő vége felé olyan nagy hirtelenséggel félbe maradt és azután miért kellett két napig várni, hogy egy összefoglaló felkerüljön az oldalra.

Az okok között több is szerepel, ám a fáradtság és az én magánéleti problémáim nem lettek volna elegendők, hogy így zárjuk le a munkánkat. A fő ok az a borzasztó keserűség és csalódottság volt, amelyet a döntő és az ott szereplő játékosok szolgáltattak a pókert kedvelő emberek és így a mi számunkra is. De ne szaladjunk ennyire a dolgok elébe, hiszen szeretném jó pár dologgal kiegészíteni azt, amit Foris Attila írt a versenyről BPO memoárjában.

A versenyt mindenki nagy izgalommal várta, hiszen a teljes magyarországi profi mezőny képviseltette magát, számos ismeretlen, de komoly tudással felvértezett "amatőr" mellett. Sok klub, online pókerterem és portál versenyzői is lehetőséget kaptak az indulásra, amely révén telt házzal vette kezdetét múlt hét kedden a Budapest Poker Open. A selejtezők mindjárt hatalmas erőpróba elé állították a versenyőket, hiszen közel 14 órán tartott mind a három versenynap, és az egyes napok 120 fős mezőnyéből mindössze 17,15 majd 14 játékos tudta kiharcolni magának a továbbjutás jogát. Az első 2-3 óra tapogatózása után hamar kiderült, hogy ki milyen tudással és felkészültséggel érkezett a versenyre, hiszen a napok vége felé az "egyszerű mezei játékosok" már szinte azt sem tudták, hogy hívják őket, míg a profik pont ezt az alkalmat várva lendültek támadásba. Tapasztaltságuk és versenygyakorlatuk révén tudták, hogy ilyenkor is frissnek és 100%-ban koncentráltaknak kell maradniuk, ha nem akarnak idő előtt elvérezni. A középdöntőbe jutott versenyzők java része az utolsó 2-3 órában keményített be igazán, úthengerként söpörve le az asztalról az elfáradt játékosokat. Persze a sztárok közül sem mindenki tudta abszolválni az első nap maratonját - nem jutott tovább Foris Attila, Biri Balázs, Kaló Dénes, Gelencsér Péter, Hapák Samu, Pintér Márk, Hegedűs Gábor, Pőcze László, Simon Péter, Róth Antal, Ruttkai József, Tolnai Tibor sem, ám a középdöntő így is fantasztikus izgalmakat ígért!

Szombaton újra asztalhoz ülhetett a leghíresebb magyar játékos Tóth Richárd, a verseny "legnagyobb" versenyzője, az addigra hatalmas imázst maga köré építő Móger Gyuri és remekül szereplő újonc unokaöccse, Zsombor, az egyik legnagyobb esélyesnek tartott Karkus "Bani" András, a PokerStars magyar hőse Traply "Bélabácsi" Péter, a neten számos remek eredményt elért Micsinay Balázs, a nemzetközi tornákon legtöbbet szereplő Kuremszki Csaba, a költő és profi pókeres Varró Dani, a korábban profi jégkorongos Drahos László, a fekete harcos, a népszerű Scheili Richárd. Nem utolsó sorban meg kell említenünk a TheFlop.net hölgy képviselőjét, Szilasi Viktóriát aki igazán parádés játékot produkált, nem egyszer nagyon is kellemetlen pillanatokat okozva Tóth Richárdnak és Móger Gyurinak.

Ők aztán nem is okoztak csalódást senki számára! Hihetetlen komoly összecsapásokat és vérre menő csatákat láthattunk. Igazi élmény volt figyelni Tóth Richárd számtalan felállását, amelyekben remekül megválasztotta a számára kedvező pillanatokat. Ilyenkor ninja gúnyát öltött magára és így ment all-in, hangos kiáltások közepette szurkolva a számára kedvező outokért. Móger Gyuri is kitett magáért - remek játéka mellett fantasztikus showt is produkált a versenyen. De igazi orgia volt látni Karkus és Kuremszki összecsapását, amelyben "Bani" profi módon játszotta meg full-ját "Csabóka" ellen. Bár a külső szemlélő számára totális blöffnek tűnt a river utáni all-in, Kuremszki Csaba nagyságára legyen mondva, hogy flush-ét az alábbi mondat közepette dobta az asztalra: "Tudom, hogy megvan a fullod!" De az sem volt hétköznapi, ahogy "Bélabá" 19,700 zsetonról (1600/3200 ante 400) küzdötte fel magát egészen a 7. helyig. Szinte végtelen a lista, így nem is sorolnám ezeket tovább - aki követte élő közvetítésünket, az jól ismerheti a részleteket. A legszebb partikat pedig akár vissza is nézhetitek a "Legjobb Leosztások" menüpontban. Nyereményjátékunkra pár óra alatt több mint 100 tipp érkezett, amelyekben is ezen játékosok nevei köszöntek vissza. Mivel hibátlan szavazat nem érkezett, a 4 legjobb (50%-os) tipp beküldőjét egyenként $50 PokerStars/PokerNews accounttal díjazzuk! (nyertesek: Tamás Gábor, Marton János, Spawnfish, Friedrich Ramóna)

Eddig egyszerűen fantasztikus volt minden a BPO-n. Véleményem szerint élő közvetítésünkkel is örömet okoztunk sok-sok embernek, akik így követhették barátaik, ismerőseik szereplését, miközben kicsit belekóstolhattak a verseny hangulatába is. Tudom, hogy jó néhány hiba is becsúszott a közvetítésbe, de bátran állíthatom, hogy a két munkatársammal együtt a lelkünket kitettük a siker érdekében. Közben persze akarva-akaratlanul mi is kicsit magunkénak kezdtük érezni a versenyt, hiszen minden pillanatban együtt voltunk a játékosokkal - együtt örülve, néha pedig szomorkodva eredményeik láttán. Utólag bevallva nekem a szombati középdöntő után be is fejeződött a BPO. Ami ugyanis utána következett, az messze nem volt méltó a versenyzés, a póker és a sport szavakkal fémjelzett fogalmakhoz. Helyette az emberi kapzsiságból, kicsinyességből, butaságból és rövidlátásból kaphattunk "ízelítőt", amely az összes helyszínen lévő emberből haragot és szomorúságot váltott ki - tönkretéve mindazt, amit a Tropicana Casino gárdája, a Sport Tv munkatársai és kis stábunk létrehozott.

Már a középdöntő során érezni lehetett, hogy míg a "nagyok" teljes erőbedobással küzdenek, páran már "meg nem támadási szerződést" kötöttek egymással. Itt azonban ez még nem volt annyira érezhető és talán nem is szúrt szemet igazán - csak a későbbi történések fényében. A döntő kezdetétől azonban szépen lassan mindenki ráébredt a szomorú igazságra....

A Final Table 6 versenyzője közül hárman egészen biztosan összebeszéltek egymással és arra az elhatározásra jutottak, hogy egy rövidtávú anyagi siker érdekében felrúgnak minden írott és íratlan szabályt, mit sem törödve a "fair-play" szabályokkal és a verseny szellemiségével. Azzal sem törődtek, hogy itt showműsort kellene produkálni, amelyet aztán több év távlatából is visszanézve remek szórakozásban lehetne részünk.

Karkus András magatartásán már az elején lehetett látni, hogy valami nagyon nem tetszik neki az asztalnál - ő ugyanis nem volt hajlandó "térdre borulni" a 47,5 milliós össznyereménytől megrészegült játékosok szövetsége előtt és tiszta küzdelemben szerette volna eldönteni, kinek is jár majd a bajnoki trófea és a 18 milliós nyeremény. Sajnos azonban egyedül nem sok esélye volt a kooperáló játékosok ellen, így ő mindig a közülük legjobb lapot tartóval kellett, hogy összecsapjon. Sajnos egy bukott AA a döntő elején meggyengítette, végül pedig egy poziciós emeléssel szeretette volna feljebb tornászni magát, sikertelenül... Bani keserűsége szinte könnyeket csalt az arcára - véleményem szerint a verseny erkölcsi győztese egyértelműen ő volt.

A vietnami Dung bár nagyon úgy tűnt, hogy benne volt a "Koszta-egyezményben", mégsem tudta megtagadni játékosi vérét és a megállapodás ellenére küzdeni próbált - ez szerintem őt is mentesíti a vádak alól. Kis Attila a verseny során végig igen óvatos és feszes volt, így az ő játékát sem érheti szó, hiszen harcba szállt amikor kellett. Megérdemelten szerezte meg a negyedik helyet.

Ezután következtek a borzalmak ... A három játékos még csak palástolni sem próbálta, hogy komoly egyezség született közöttük és valószínűleg a pénzek sem úgy oszlottak el, ahogy azt Kovács Jenő a verseny végén kihirdette. Egyszerűen felháborítónak tartom azt, hogy a tévés felvétel közben olyan kérdésekkel zaklatták a versenyigazgatót, hogy "miért nem kérhetem azt tőle, hogy ne emeljen rám?" (Kéri Károly) vagy "jó, akkor majd kacsintunk helyette..." (Koszta Miklós). Kovács Jenő nagyon nehéz helyzetbe került, hiszen számára is egyértelmű volt a szabálytalanság, ám nem merte ő maga tönkretenni a versenyt a játékosok kizárásával - pedig azt érdemelték volna!

Helyette maradt a "szép szó", ami azonban Koszta Miklósnak, Kéri Károlynak és a "bajnok" Duró Gyulának mit sem ért. Szinte egyenlően, közel 1 milliós stackkel álltak, amikor 50 ezres hívásokkal - szóban is figyelmeztetve egymást - dobatták "ellenfeleikkel" a lapokat érthetetlen szituációkban. Azt gondolom egyetlen játékostársam számára sem kell bemutatnom, hogy ha 3-an játszunk, akkor button pozicióból nem igazán érdemes dobni a lapokat, ha a szemünk előtt a győzelem lebeg. A "trió" szemei előtt azonban bizonyára más célok lebegtek (lakás törlesztőrész, egy új autó esetleg egy utazás), így rendszeres fold válasz érkezett az osztó helyéről. A kis vak is többnyire dobta lapjait, ha pedig volt "bátorsága" belimpelni, akkor a két fél az esetek 99%-ban végigcsekkolta az összes utcát. Ennyi check és fold talán az egész verseny során nem hangzott el, mint a döntő 10 órája alatt. Top párt tartva kézben a három úriember szintén többnyire csekkelt pozicióból, amire nehéz ésszerű magyarázatot találni. Re-raise, blöff, poziciós játék - ezen fogalmakat ne is keressük a döntő közvetítésében, hiszen ezek nem fértek bele a 10 órás játékidőbe. (Mellesleg a szakavatott emberek számára is hihetetlen, hogy egy 6 fős sit-n-go partit hogy lehet ennyi ideig elhúzni.) Aki kíváncsi a részletekre, az fussa át élő közvetítésünket amelyben leosztásról-leosztásra követtük az eseményeket.

Az is érthetetlen, hogy Koszta miért ment all-in Kéri ellen egy Dáma párral, amikor full, flush és sor esély is kint van asztalon. Ez még amatőr szinten is durva hibának számít, főleg ha hozzávesszük, hogy Kéri Károly csak és kizárólag nuts handekkel ment csatába. Miklóst jó játékosnak tartják - ez a lépés nem igazán bizonyította ezt. Utólag azt nyilatkozta, hogy elfáradt és elege volt az egészből. No comment...

A "döntő pillanatokat" pedig szintén nehéz ép ésszel felfogni. Miért ücsörgött Kéri Károly több mint 10 órán át, hogy aztán végül egy A5 lapra tegye fel a bajnoki címet? Nem hiszem el, hogy ne kapott volna ennél akár csak egy fokkal is jobb lapot ennyi idő alatt...

A "bajnok" Duró Gyulához a SportTv stábjával csak annyit tudunk hozzáfűzni, hogy Isten áldja meg a kezét, amikor nem remegett meg az utolsó all-in pillanatában és nem dobta el off-suit A-J kártyáit, amikor Kéri all-in ment ellene (a la Blondie)! Na ezzel már tényleg szembeköpött mindenkit, hiszen most is lent volt sor, flush és full esély is, így annak a valószínűsége minden normális ember számára abszolút zéró volt, hogy Kéri mindössze egy high-carddal blöfföljön! De legalább megkönyörült rajtunk, hogy ne kelljen tovább néznünk ezt a kínszenvedést.

Kutyakomédiának tartom az egészet, amivel szégyent hoztak magukra, a magyarországi pókerre és nem utolsósorban a Budapest Poker Openre, amiben rengeteg ember kemény munkája és sok-sok pénze feküdt. Nem csodálnám, ha a "sztárokat" többet nem engednék még csak a Tropi közelébe sem, hiszen tönkretették mindazt, amire az ottani dolgozók már hónapok óta készültek.

A SportTv-t sem irígylem, hiszen fogyasztható műsort teljességgel lehetetlen lesz csinálni a döntőből. A gyártásvezető már a helyszínen is őrjöngött, hogy a 10 órányi anyagból 10 perces műsor sem készíthető. Az egyik munkatárs már kétszer ment el új kazettákért, hiszen senki sem számított ilyen hosszúra nyúló "küzdelemre". Mint elmondták, ha 15 perccel tovább tart az egész, akkor nem lett volna már mire rögzíteni az anyagot.... talán jobb is lett volna, ha így történik.

A kommentátor nem tudom ki lesz, de messziről óvjuk Korda Gyuri bácsit és Parát a közvetítéstől, hiszen ezt sportszerető szemmel végignézni kész öngyilkosság. A műsor adásba kerüléséről nincsenek pontos információim, de valószínűleg ezt is szilveszterre akarják (akarták) időzíteni a szervezők. Csak javasolni tudom a kedves nézőknek, akik egy jó kis szórakozás reményében ezt a műsort választanák az év utolsó estéjére, hogy ne tegyék.

Röviden hát ennyit a döntőről, ennyit arról, hogy miért nem készült - és nem is fog - interjú a dobogós helyezettekkel, valamint, hogy miért csúsztunk ennyit az összefoglalóval. A konkurens oldalakhoz hasonlóan mi nem tudtuk volna pár sorral elintézni az egészet, ha pedig hétfőn írom le a véleményém, az bizonyára sokkal durvább hangvételűre sikeredett volna.

Pár kérdés azonban felmerült bennem, amit szívesen megkérdeznék az érintettektől. MOST nyertek 10 milliót (kb), de vajon végiggondoltak-e minden aspektust az urak?!

1. Vajon melyik klubban látnak majd szívesen benneteket a jövőben? Itt ugyanis jelen volt a magyarországi pókerélet színe-java, akiknek a gyomruk felfordult a látottaktól. Nem lesz egyszerű asztalhoz ülnötök a későbbiekben... Csak mellesleg jegyezném meg, hogy a döntőt tavaly közel 200 fős tömeg szurkolta végig a helyszínen - most jó ha 10-en voltak. A díjátadó végén egyetlen őszinte mosoly, taps és gratuláció el nem hangzott. Az a pár médiás aki jelen volt, csupán azért volt ott, mert kötelező volt nekik... Mindenki nevetett rajtatok fiúk! De sajnos csak kínjában...

2. Vajon ki fog őszintén gratulálni nektek és mit fognak rólatok gondolni a reményeim szerint döntő többségben lévő sportszerető pókerjátékosok. Vajon Duró Gyula méltónak érzi-e így magát arra, hogy Foris Attila és Pintér Márk nevével (és teljesítményével) egy lapon említhessük őt?

3. Jelen volt számos online pókerterem képviselője a verseny során, akik kiemelt figyelemmel követték az eseményeket. Egy ilyen tévés verseny remek alkalom lehetett volna arra, hogy megmutassátok, hogyan is pókereztek. Meghívó egy nemzetközi versenyre vagy egy profi szponzorációs szerződés - bármi kisülhet egy ilyenből, de nem így. Ezzel a produkcióval egy életre elvágtátok magatokat attól, hogy a póker területén bármit is elérhessetek.

4. Végül pedig ha majd mindenki tudomást szerez a történtekről (vélhetően a tévés felvétel bemutatása után) ki mertek-e majd állni akárhová is, és büszkén hirdetni - "én nyertem a BPO III-at!" Kíváncsi lennék....

Persze lehet naív vagyok és fiatalságom mondatja velem a fenti dolgokat. Az összejátszás ugyanis elkerülhetetlen a pókerben, főleg ahol nagy tét forog kockán. Az online termek nagy többsége még lehetőséget is ad erre, sőt élő versenyeken is van erre mód. DE! Soha nem a parti elején beszélik meg, hogy ki mennyit nyerjen, hanem megy a játék, kialakulnak az erőviszonyok, amelyek tudatában aztán mindenki eldöntheti, mire van esélye és mire nincs. Aztán meghatározunk egy összeget, amit szétdobunk egymás között, de MINDIG megmarad egy bizonyos összeg, amelyért mindenki teljes erőbedobással és tisztán küzd - amelyet aztán csak a legjobb szerezhet meg magának. Ez egy teljesen járható és minden pókert szerető ember számára elfogadható megoldás.

Kérdem én újra Duró Gyulát, Kéri Károlyt és Koszta Miklóst? Uraim, miért nem lehetett ezt így csinálni? Annyira nem bíztak magukban, hogy miután idáig eljutottak, nem merték bevállalni, hogy élesben mutassák meg, mire is képesek. Mindenki előtt viccet (finoman mondtam) csináltak magukból és ország-világ előtt lejáratták mindazt, amit Magyarországon ma PÓKER névvel illetnek.

Ami kárt okoztak ezzel, az felbecsülhetetlen. Mindamellett fontos tanulság minden pókertornát szervező csapatnak, hogy kiemelten oda kell figyelni az ilyen magatartás tiltására. Javaslom, hogy már a selejtezők során árgus szemmel figyeljék a kooperáló, passzív játékot produkáló egyéneket és használják az ültetés "fegyverét", amivel könnyen szétrobbantható egy ilyen brigád. Használni kell továbbá a nemzetközi szabályzatban is megfogalmazott "kiültetést" - jelen esetben ha a fent említett személyeknek minden egyes gyanús parti és mondat után mondjuk fél órát vagy 20 leosztást kellett volna nélkülüzniek a játékból, lehet, hogy az egész verseny másként alakul. A finálé után pedig egy emberként örülhetett volna mindenki és mi is már hétfő hajnalban dicshimnuszokat zengtünk volna a legjobbakról...

TOVÁBBI CIKKEK

Mi a véleményed?